A S L A M B U C !
Versenyezve több csapatban, vagy, egyedül magában,
fő, sül, sül fő, sülve, főve együtt vannak:
mert összebújt a burgonya a tésztával,
csusszan ide, csusszan oda, haj de fura,
mi kiáll belőled, ez a kanálfa forma!
zutty......
nyakon, zúdítanak - mondja a tészta a krumplinak-
piros porral,
- szól a só-
ez most:
kalocsai népviselet, vagy Tápéval határos szögedi
avagy téglagyári vörös, a Kabai?
így szól a kondér:
alattatok vaj, vagy zsírkorcsolya,
teljesen mindegy, valami ellepett!
ezt látni kell, micsoda "trutymó": lett belőletek,
színtelen, szagtalan löttyel is nyakon öntenek,
egy ürge, egy „pók” tette ezt?
eső felhő tréfált veletek?
szállnak a légben, a gőzkarikák,
koccintanak a kacsók, és a mancsok,
a lapuló tányérok felett,
csak a szalonna zsírja serceg, még egy picit,
alig bírja szusszal,
kint kopognak a szemek,
itt lent a bogrács feneke felett minden éden
az ízek egybeolvadva szelídülnek, vadulnak,
mert, faszén táplálta lángnyelvek forgatnak,
passzióból csárdást járnak,
egyet balra, kettőt jobbra, vagy fordítva,
lepirítva megforgatva, harmincháromszor járd a táncot újra, meg újra,
a slambuc főzés törvénye mindezt, előírja!
Ha már kellően korog a gyomor,
egybeáll, vagy ül, vagy fekszik,
ezt majd még eldöntjük: csak a tálalást végre már megkezdjük:
könyörgöm, „sóherek”,
egy maréknyit, no még egyet, ide nekem!
had egyem, tele rakjam a begyem.
Jó madár, rossz madár, vagyok én is,
(mint kigyelmetek,)
gyertek ide Ti is gyerekek,
kicsit csíp, kicsit mar, nem sav ez és nem lúg,
a szelíd ló meg nem rúg,
csak a Böske, ha fejik, ha a tejét tőle elveszik!
Végre a kondért ide az asztalra felteszik,
picike kanállal, porcióznak, osztanak,
nosza, szaladj magyar jó falatból ki ne maradj.
a borravaló úgyis elmarad.
fenséges sok-sok jó falat, most emberek szájába halad,
ha vége lesz a főzésnek, az evésnek, az ivásnak, akkor majd
sipirc haza a vidám társaságnak!!!!!!!!
2010.05.26.
|
