Olykor teljesen bezárom magam Reszket a lényem, kicsi vagyok Ha repülni mert, hát földetért Ha csak állt, mindent körbemért.
Megrezzenek. A csend csípi bőrömet A magány hegyén ragadtam ellopták a tőrömet védtelen maradtam szememben homok, lábam ólom, nem maradhatok, hogy kellene szólnom? Várok. Adj kérlek egy ismeretlen jelent Szemem vak, hogy láthatnék eget? Gyerünk! Lépek egyet, majd felbátorodva Egy szál magam rohanok a hadoszlopokba.
Ha üt ott belül, mire azt mondják lélek érezned kell. Mondhatod, hogy: Félek. Nem tehetsz semmit, apró vagy és gyáva Úgy látod, minden mások véletlen csapdája, de hinned kell, önmagad feledve hogy vagy, s egykor ezért magadért, másért, a legjobb legrosszabbért teremtettél. |