[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 318
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 319

Jelen:
Tagi infók ender Küldhetsz neki privát üzenetet ender ender


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Apa és fia
Ideje:: 03-16-2011 @ 11:07 pm

Apuval hangosat játszottunk.
Ő volt a zaj, én a suttogás.
Ő volt az erős, én a fontos.
Szeretek a fontos lenni.
Anyu nem értette, mit játszunk.
Csak szólt, hogy kész az ebéd.

Család: háborgó lelkek fogsága.
Fogadkozások, fogantatások,
testvéri szeretet szülők között.


Öcsivel bújócskáztunk.
Látlak! – mondtam. Az ajtó mögött volt.
Nem látsz! – mondta. Betakarta a szemét.
Nekifutott az ajtónak. Koppant.
Nem látok! – mondta. Még mindig fogta a szemét.

Nagy tenyérben a kicsi:
pótköldökzsinór.
Érzelemhíd,
apró pókfonálrezgések.


Öcsi meglátott.
Nem látlak! – kiáltott. Betakarta a szemét.
Elfutott.
Pedig nem is bújócskáztunk.

Lét és nem lét közötti
tiszteletkörök.
A test kapu. A test kontúr.
Lélek-manifesztáció
vizuális összegzése.
Visszapillant, ó, a tükör.


Öcsi gyertyát gyújtott fölöttem.
Biztos mókás volt, mert kuncogott.
Anyu nem szeret gyertyázni. Ő sírt.

Monoton morajt megszakító,
pillanatsűrű ítélkezés:
karambol.
Impressziókoncert,
lélekzuhanás.


Apuval hangosat játszottunk.
Ő volt a zaj, én a suttogás.
Aztán belénk jött a kocsi.
Ő elhallgatott, én sikítottam.


Utoljára változtatva 03-16-2011 @ 11:07 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Teru
(Ideje: 03-16-2011 @ 11:12 pm)

Comment: Egyszerűen gyönyörű, kicsordultak a könnyeim. Emlékeid és a valóság keveréke...Érdekes, mennyi minden eszébe jut az embernek egy pillanat alatt. Szeretettel Teru


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 03-17-2011 @ 11:53 am)

Comment: Óriási volt... A váltásokban megfogalmazott érzések legmélyebb tisztázása, vagy annak szándéka, amit éreztem az emlékek közé ékelve, és oktávokkal magasabban egy másik dimenzióban szaladt az élet az emlékekben. Hatásos, kemény erejű zárása versnek bennem (bármennyire is előkészítetted) nagyon nagyot szólt. Komoly, nagy vers. aLéb


Hozzászóló: ciroka-maroka
(Ideje: 03-17-2011 @ 12:18 pm)

Comment: upszzzzzzzz ez több mint jó, sokkal több... ez olyan vers, ami nem múlik ki az ember lányából. Az ember fiáról nem beszélhetek. A kis betétek, mindig emelnek rajta egy cseppet, az amúgy is hátborzongatóan jó versen.


Hozzászóló: lena1
(Ideje: 03-17-2011 @ 07:35 pm)

Comment: Egy egész életet beletömörítettél lélekbehatoló versedbe.


Hozzászóló: Attila61
(Ideje: 03-17-2011 @ 09:22 pm)

Comment: Érdekes sorok, nékem idegen szavak. Üdv. Attila!


Hozzászóló: silentium
(Ideje: 03-17-2011 @ 11:11 pm)

Comment: Köszönöm a kommenteket! Vannak benne szavak, amik talán nem is léteznek, erőltetetten lettek összeillesztve.


Hozzászóló: ciroka-maroka
(Ideje: 03-18-2011 @ 01:01 pm)

Comment: Olyan mintha állnál egy körben, ahová bárki beléphet és te is kiléphetsz, és aztán fölemelkedsz, ettől kap a realizmus egy impressziós rúgást... vers a versben. Ha csak a dőlt betűst hagyod, elvont, ha anélkül olvasod, akkor csak megható sorok.. a kettő együtt szól jól.


Hozzászóló: silentium
(Ideje: 03-19-2011 @ 10:38 am)

Comment: Igen, igazából az volt a szándékom, hogy a dőlt az apa lírája, egy felnőtt hang, a normál meg a gyerekhang. De nem ellentétbe akartam állítani a kettőt, hanem hogy egészítsék ki egymást. Egy kísérlet, hogy érdemes-e vegyíteni a kettőt.


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 03-19-2011 @ 08:25 pm)

Comment: Különös hatású vers. örülök, hogy olvastam. Szeretettel: Anna :)))


Hozzászóló: mickey48
(Ideje: 03-20-2011 @ 09:35 am)

Comment: Néked érdemes vegyíteni a kettőt - különösen, meghatóan szépen tetted... Tisztelettel - Miki


Hozzászóló: stando
(Ideje: 03-20-2011 @ 11:50 pm)

Comment: Itt is mondom, Károly, szeretemvers ez, kötetet kíván. ;)


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.43 Seconds