valami kép (manuellaversek)
vedd kezedbe óriás ónodat és rajzolj meg engem ahogy itt vagyok a papírra hajolva ide írlak téged betűről betűre a sorok közé mert hát máshoz nem értek de mégis valahogy veled lehessek
rajzolj meg hát engem véss be valami más anyagba a kezed nyomán én körvonalazódjak én legyek a kép hogy valahol végre otthon legyek már s hogy tényleg veled legyek ha épp máshogy nem is lehet rajzold meg az életemet
vedd kezedbe óriás ónodat s rajzold meg a gyerekkoromat a mesébe hajló kinyíló világot a bennem élő felnőtt játékot rajzold meg úgy ahogy volt csak pár könnyet színezz ki jobban első könnyek - gyermeki könnyek most már nagyon sokat érnének rejsd a tenyeredbe őket
vedd kezedbe óriás ónodat és rajzold meg az első gondokat a körém gyűlő kérdéseket s feléjük az első lépéseket a hibát a tévedést a görcsök közt a pici rést hogy mindig lesz tovább csak néhány önmagába fordult pillanat álmait vidd el dugd el rejsd el ne látszódjanak a képen maradjanak éppen öledbe bújva szépen a bosszúálló világ elől
vedd kezedbe óriás ónodat s rajzold meg a sötét napokat az elmúlhatatlannak hitt mégis elmúlt korszakokat az elvérzett szerelmeket és a kitépett sebeket a megfertőzött hitemet hogy nem lesz tovább csak rajzolj mellé egy jelet valami gyengéd ígéretet körülöttem a falakra a körvonalát annak aki jönni fog hogy a rossz után lesz majd jobb
ne tedd le még óriás ónodat rajzolj meg most engem ahogy itt ülök ez is én vagyok rajzod meg ezt az őszt ahogy megyek az utcán gondolat gubancaimba bonyolódva folyton készülve a kimondhatatlan szavakra hogy hátha azokat elmondva kisimíthatnám magam
rajzolj nyugalmat az arcomra megoldást a megoldhatatlanra esélyt a sorsomra rajzolj rám őszi kabátot s nyakamra tekeredett sálat hogy ha nagyon kitárulkoznék legyen ami véd rajzold át néha a számat ha nem tudja mit beszél s rajzold körbe a szívemet meleg színekkel hogy tudja hogy él
s rajzold mellém őt is ahogy a hulló levelek közt jön felém megfogja a kezem vissza adja a hitem és hazavezet rajzolj meg minket szépen fiatalon és épen nagy kertekben lapulva vigyázunk az ajándékunkra rajzolj szép jövőt nekünk rajzold meg őt és engem engem ahogy a boldogságot beengedem és őt ahogy elfér mellettem keze a kezemben rajzolj meg engem ahogy írom őt rajzold meg őt ahogy épp rajzol engem
|