| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Szenvedés Ideje:: 05-23-2011 @ 02:06 am |
|
|
|
|
Én voltam...
de akkor még nem találtam önmagam,
fojtogat az érzés, de szívem még egybe van.
Azt hiszem...
Vak voltam, de most már végre tisztán látom,
egy szenvedő könnycsepp gördül végig orcádon,
csak nézem, ahogy a lámpa saját fényétől megvakul,
miközben minden álmom szép lassan a porba hull.
Egy tátongó tükörkép mi vagyok csupán. Hisz ordítok!
Kibelezett lélek vagy egy bábu mit kifordítok.
Haragszik az ég is vadul szórja vad villámjait,
a magány rajtam fonja körbe nevető csápjait,
temetetlen múló jelen múlttá válik s megkísért,
elfeledtem saját szavam s, hogy az élet mennyit ért,
volna, ha megtalálom önmagam,
és azt adom a világnak,
mi bennem s nem mi benne van. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-23-2011 @ 02:11 am
| Hozzászóló: Attila61 (Ideje: 05-24-2011 @ 12:39 pm)
Comment: Épp most találtad meg önmagad, adtál is belőle az olvasódnak. Jó írás! Üdv. Attila! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 05-24-2011 @ 03:04 pm)
Comment: Amikor az ember visszatekint, megdöbbenve látja, hogy mennyi mindent nem vett észre, s mi mindent csinálhatott volna másként. De nem vagyunk tökéletesek, s nem is kell, elég ha önmagunkat adjuk, s Neked ez most sikerült! :)) Gratulálok! Szeretettel: pipacs :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: doszke (Ideje: 05-26-2011 @ 08:03 pm)
Comment: Nagyon szépen alkottad a "szenvedés" okozta felismerést, mindenki követ el sok hibát élete során: de Te már tudod mit tegyél! szeretettel üdv.doszke |
|
|
|
|
|
