Ismét Csönd virágzik, Kint a világban. Én meg bent Tombolok, Őrült magányban…
Hogy miért nem, Kompatibilis Az én,szívem, Máséval? A szerelem,örök Rejtély marad…
Az,hogy abszurd Ez az egész helyzet? Hát az! Mint heveny vírus, Megtámad. Az,hogy Először a szívet,majd Az elmét kuszálja…
S ahogyan, Édes lett, Úgy lett Savanyú? Ezután következett Az ősz Majd a tél, és ezután Minden tavaszult…
Hogy mi az, Mikor a paplan alá bújok, És szén-dioxiddal lehelem Körbe az életem? Hogy bús komorságtól Dohosodik, a szívem? Hogy léha esteken, Egyedül szerétkezem? Hogy a kíntól,lassan Bódulatba esem…
Mert egyedül Csak fél elem A szerelem? S hiába pirkadna Ismét kint, Ha bennem Most alkonyul…
Sendiert de Sandro
ajánlott zene: http://www.youtube.com/watch?v=1cI0eFoaX78 |