Itt vergődöm az ágyban,hajnali egykor.Nem tudok mit kezdeni ezzel az éberséggel.Zúg a fejem,lüktetnek az ereim.Agyam,mint ezernyi egymás mellet dübörgő vonat csak száguld és száguld mindenféle cél nélkül.Érzem,hogy a szemem ég,izmaim nem tudnak moccanni.Csak az agyam pörög.Kitámolygok az éji homályba.Tejet melegítek.Egy kis méz hozzá,aztán jöhet az alvááás.(Ásítani bezzeg tudok...)Kómásan melegítem a tejet,mikor neszezést hallok.Most félreérthetetlenek a zajok.Nyílik egy ajtó.Tesóm szobájának nyikorgó szerkezete.Majd megjelenik,sápadtan,álomtól püffedt szemekkel.

-Te sem?-Kérdi rekedten.

-Én sem-felelem krákogva.Sápadt vigyor,modoros ásítások.

-Holnap hányra mész?-Érdeklődik

-Hatkor kelek-Sóhajtom.

-Szivacs.

-Ja!Totális!

Bambulás következik.Némán szürcsöljük a tejet.(Előkerül egy kis nasi,aminek becsületes neve sajt.)Elkezdünk beszélgetni.Mindenféléről.

-Nézzünk valami videót!-Lelkesedik be tesóm.

-Oké!-Valami romantische maslagét rakunk be.Nem is nagyon figyeljük.Megint eluralkodik az álompor szemünkön.De a győztes a nővérem.Feje az ölemben,és édesdeden alszik.A csend,a szuszogó szerettem végül engem is meggyőz fáradtságomról.Elalszom.Mélyen,nyugodtan.Később rájöttem:aznap este társaságra vágytunk.Nem akartunk egyedül aludni.