| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Akit megtaláltak Ideje:: 09-04-2011 @ 09:58 pm |
|
|
|
|
Először hallgattam csak vad lélegzeted
Hogy jár ki-, s be e riadtan partra ért lélek
Mint ár-apályra várva rád találva homok fövényén
Végveszélyben ziháló kis tested kéklett
’Sellő lány!’-gondoltam, s rögtön: ’nem lehet!- tengerek
Nem vetnek efféle lényt ma már e világra,
Omló hajzuhataga sem valódi ezüst!’-méláztam
’Mesék elmúltak, zord hajnalba fúltak, minden hiába!’
Aztán mozdultál, farok csappantással szóltál: élek,
S hogy ne féljek, beszélni kezdtél halkan
Minden szavaddal szivárványosabbra festve éjjelem
Elénekelve, ki vagy és miért lettél, gyönyörű szép dalban
Tudom már, miért lesz vizek végtelen mély-setétje
Hazája a gyermekszívekből kivetett oly sokaknak,
Hol ablakhomályba’ véget érnek bárányfelhős évek
S holt vágányra elhagyott, roncs szerelvényt tolatnak..
Már megszárítkozva gyöngéd mosolyomban,
Itt fekszel. Vigyázó, szőrös férfi-két-karomban tartlak
Csillámló szürke pikkelyedre álomcsókot hintek
S kik látva a vaknak sem hittek, mondom: én akarlak!
2009-03-20 |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-04-2011 @ 09:59 pm
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 09-05-2011 @ 09:14 am)
Comment: Szépek ezek a sellőlány gondolatok kedves Zsoloo, de a szomorúság is ott bújkál a versedben.
Szeretettel
Lena |
|
|
|
|
| Hozzászóló: haaszi (Ideje: 09-08-2011 @ 03:54 pm)
Comment: Klasszikus hangzás, elegancia és romantika szólal meg versedben. Nagyon szép, gratulálok! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 09-10-2011 @ 06:55 pm)
Comment: Különös hangulata van versednek. Borongós, és mégis reményteli...Szeretettel olvastalak: Anna :))) |
|
|
|
|
|
