| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Macskakaparás 5. Ideje:: 09-12-2011 @ 10:46 am |
|
|
|
|
Szabolcs egyre többször fordult meg nálunk. Nem kedveltem igazán, de elviseltem. Bogi teljesen belehabarodott. Rossz szokásává vált, hogy kirakott az ágyamból, ha Szabolcs nálunk volt. Nem értem miért, hiszen én igazán nem foglalok sok helyet. Ugyan mit zavarhatnék meg?
Így gyakran házon kívül töltöttem az éjszakát- ami nem is volt rossz, hiszen otthon éjjel csöndben kell lenni, a szabadban azonban nyugodtan vadászhattam. Volt, hogy Huba is csatlakozni akart hozzám. Huba, lévén kutya, ügyetlen, és butácska is, de az vitathatatlan, hogy igazi szabadulóművész. A gazdája ragaszkodik hozzá, hogy a házban aludjon. Hubának ez általában megfelel, azonban ha sétálni támad kedve, semmi nem állíthatja meg. Rájött, hogyan tud kilógni a garázsablakon, ami résnyire mindig nyitva van. Innentől kezdve nem volt megállás; boldogan loholt a sarkamban, ahányszor vadászni indultam. Eleinte idegesített, és sértette a büszkeségemet- amikor az ostoba ugatása miatt elvétettem egy verebet, hiúságból úgy tettem, mintha csak egy hulló falevél után kaptam volna. Egy másik alkalommal kénytelen voltam megpofozni, mert el akarta venni tőlem a gyönyörű rigómat. Úgyhogy lassan letettem arról, hogy Huba társaságában vadásszak.
Hajnalban nyugodtan hazatérhettem, és befekhettem Bogi mellé- Szabolcs ugyanis soha nem várta meg a felkelést jelző reggeli csörömpölést. Ez a tulajdonsága nekem kifejezetten tetszett, Boginak már annál kevésbé.
Egyszer csak azonban véget ért a kényelmes ki-be járkálás. Az idő ugyanis kezdett hidegre fordulni, így Bogi becsukta az összes ajtót és ablakot, amin keresztül eddig közlekedtem. Ettől kezdve tehát vagy kint maradtam egész éjszakára, vagy hajnalban hangos nyávogással igyekeztem gazdámat felkelteni, és kérni, hogy engedjen be.
A hideg kellemes következménye volt viszont, hogy a lakásban megteltek meleggel az ablak alatt lévő fekvő alkalmatosságok. Ezentúl szívesen időztem itt, jó melegben, közben az ablakon át nézelődtem, hogy mi zajlik odakint. Huba is hasonlóképpen tehetett, mert egyre ritkábban szökött meg éjszakára. Napközben persze továbbra is a szabadban voltam. Nagyszerű szórakozás volt a lehulló falevelekben hancúrozni.
Az egyik napsütötte délutánon éppen a kertben vadásztam az avarban, amikor Huba közeledésére lettem figyelmes. Huba, amilyen ügyesen kiszabadult otthonról, olyan ügyesen szabadult be a kertünkbe minden lehetséges alkalommal. Ennek nem mindig örültem. Most is várható volt, hogy az avarban zörgő zsákmányt el fogja kergetni a buta ugatásával.
Nemtetszésem jeléül felszaladtam a fára, és onnan néztem le barátomra villámló szemekkel. Hubát ez úgy látszik nem érdekelte, mert boldogan vakkantva vetette bele magát az avarba. Pár perc múlva vad csatára lettem figyelmes: Huba dühösen morogva ásott az avarban, majd fájdalmasan nyüszítve ugrott odébb. A faágról leugorva pont Huba áldozata mellett landoltam. Egy sündisznó volt. Hát ez a buta eb nem tudja, hogy az szúr?!
Huba azonban olyan fájdalmasan sírt, hogy megsajnáltam. Nyalogatni próbáltam sebes orrát, de rám morgott. Erre a hangra lépett ki a teraszra Bogi.
-Hát te hogy kerültél ide, kiskutya? Remélem, nem sérültél meg nagyon. Gyere szépen, hazaviszlek.
Bogi karjába vette Hubát, és átsétált vele a szomszéd házhoz. Távolabbról figyeltem őket. Hallottam, hogy Bogi Huba gazdájával beszél.
-Szia, Bogi vagyok, itt lakok a szomszédban. Jól tudom, hogy ez a te kutyusod?
-Igen, ő Huba. Köszönöm, hogy áthoztad. Ha jól sejtem, egy sündisznóval találkozott.
- Igen, azt hiszem. Remélem, nem lett komoly baja. Egy állatorvosnak azért megmutathatnád.
-Mindenképpen. Különben még be sem mutatkoztam. Dani vagyok.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-12-2011 @ 10:46 am
| Hozzászóló: Anne20 (Ideje: 09-16-2011 @ 10:09 pm)
Comment: Bekapcsolódtam :))) Nagyon tetszik. Puszillak: A. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lukrecia (Ideje: 09-17-2011 @ 10:26 am)
Comment: Köszönöm Anne:) Puszi, Zsu |
|
|
|
|
|
