Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Keserű percek Ideje:: 10-29-2011 @ 03:07 pm |
|
|
|
|
Kinek tartozunk számadással,
Ha a mindennapok küzdelmében
Már nem tudunk a lélek által megújulni?
Ha szemünk előtt – bár új csodára várunk –
Nem születik semmi, s csak romokat látunk?!
Ha képzelet szülte ellenségként
néz ránk kenyéradó gazdánk?
S belénk rúg inkább, mint hogy segítsen...
Keserű a valóság - ne álmodj -
Ébredj fel! Ébredj fel egészen, ...mert
eltűnt az igazság, elfordult az Isten...
... de cipeljük a terhet daccal – megadással(?)
Kinek tartozunk számadással...?!!!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-29-2011 @ 03:10 pm
Hozzászóló: toni1 (Ideje: 10-30-2011 @ 07:52 am) Comment: Kedves Erda!
Albert Schweitzer egyik idézetével válaszolok. Ő azt írta: "Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt." Igan van amikor az ember nem képes maga ré, hitét Istenben is elveszti, de mindig akad egy valaki, aki mindezt visszatudja adni. A reményt sohasem szabad elvesziteni.
üdv Tóni
|
|
|
|
|
Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 10-30-2011 @ 11:17 am) Comment: Senkinek sem tartozunk, csak önmagunknak. Ezért kell mindig talpra állnunk! Ölellek: pipacs :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: sodrelap (Ideje: 10-30-2011 @ 02:29 pm) Comment: Kedves erda keserű perceid után csak jobb kövekezhet....:-)
Üdv., sodrelap |
|
|
|
|
Hozzászóló: hzsike (Ideje: 10-30-2011 @ 05:04 pm) Comment: Kedves Éva!
Nagyon mély, elkeseredett érzelmek, gyönyörű gondolatokba, szavakba öntve.
Vannak helyzetek, amikor az ember úgy érzi, hogy nincs továb...pedig van, hiszen holnap újra felkel a Nap. A rossz után, már csak jó jöhet. Remélhetően.
Szeretettel olvastalak:Zsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: naiva (Ideje: 10-31-2011 @ 12:54 am) Comment: Keserű percek hozták ki belőled ezt a verset, nagyon átérzem! Pipaccsal értek egyet: magunknak tartozunk számadással, hogy mindig bátren merjünk a tükörbe nézni.... Ha már magunkat is megvetjük, vagy utáljuk, az a legnagyobb baj....Néha jó így kifakadni, talán te is megkönnyebbültél kicsit!:) Ölellek!:) |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 11-01-2011 @ 06:48 am) Comment: Dühös, keserű sorok... nagyon átérezhető. Sokan tesszük fel a kérdést manapság. Szeretettel ölellek: Anna :))) |
|
|
|
|
|