Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Valami mindig... Ideje:: 10-30-2011 @ 06:14 pm |
|
|
|
|
Valami mindig változik,
És a kör bezárulni látszik.
Azt hiszed, talán véget ért:
Zokogsz az elmúlt percekért.
Valaki talán távozik...
Eltűnik messze végtelenbe,
De itt marad, mit ránk hagyott,
Őrizd e kincset, zárd szívedbe!
Valahol tépett virág hull
az árván maradt otthonokra,
És minden dallam megfakul,
Nincs senki már, ki eldalolja.
Valahogy hitünk lett kevés,
Valami átok lebeg felettünk,
És szaporább az érverés...
Bár minden kihalt körülöttünk.
S ahogy a déli nap hevít,
Úgy vágyódunk a tiszta fényre.
Mert attól lesz majd béke itt -
És odabent a szíveinkben.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-30-2011 @ 06:15 pm
Hozzászóló: lena1 (Ideje: 10-30-2011 @ 08:32 pm) Comment: Nagyon szép gondolatok Évike!
Szeretettel olvastalak |
|
|
|
|
Hozzászóló: LEKA (Ideje: 10-30-2011 @ 10:10 pm) Comment: Évi! Nagyon szép! Az emlékezés, a belső lelki béke...Ölellek: Éva |
|
|
|
|
Hozzászóló: Teru (Ideje: 10-30-2011 @ 10:47 pm) Comment: Kedves Erda, a változások nem mindig jót hoznak...Szép verseden élrdemes elgonolkodni, mert azért sok mindenen lehet változtani is.
Szeretettel Teru |
|
|
|
|
Hozzászóló: naiva (Ideje: 10-30-2011 @ 11:59 pm) Comment: Valami mindig változik... Mostanában én is úgy veszem észre: rossz irányba... És hogy a fény és szép mikor jön el... azt homály fedi... Nem látom:(( Szépen leírtad a kilátástalanság, kiszolgáltatottság sugallta gondolatokat, a végén kis pozitív felhanggal zárva. Ölellek: Zsuzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 10-31-2011 @ 03:18 am) Comment: Milyen kedves meglepetés Évikém!!! Nagyon rég nem láttalak már! Jó volt olvasni, mondanivalóval teli alkotásodat! Ölellek: Lyza |
|
|
|
|
Hozzászóló: hzsike (Ideje: 10-31-2011 @ 09:52 am) Comment: Kedves Évi!
Nagyon szép verset írtál, az örök körforgásról, hiszen mindig, minden változik. De, talán jó is ez így.
Szeretettel olvastalak:Zsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: Kankalin (Ideje: 10-31-2011 @ 07:44 pm) Comment: Sok igazság rejlik szomorkás versedben, csupán egy dologgal nem értek egyet: "Nincs senki már, ki eldalolja." A dal sosem hal meg, ezt őszintén hiszem. Néha nehéz, de énekelni kell, átvitt értelemben is. :)
Nagyon szépen jelenítetted meg az örökös változást. Már az első szakasznál asszociáltam, méghozzá erre: "Carpe Diem!".
Szeretettel: Kankalin |
|
|
|
|
Hozzászóló: erda (Ideje: 11-01-2011 @ 08:52 pm) Comment: Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, jól esik a figyelmetek! Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
|