Valahogy csodaszép a világ,
S talán nincs is más
Azon kívül, amit látsz,
Vagy csak az, aki lát.
Vajon ki az benned, aki lát?
Ha azt mondod, van halál,
Szívemből mosolygok rád.
Ha azt mondod, bolond vagyok,
Nevetek, s lelkem ragyog.
Ha azt mondod, nem szeretsz,
Kitárom szívemet.
Ha azt mondod, szeretve vágysz,
Átadom neked, tiéd a világ.
Ha azt kérded, ki vagyok,
Láthatod arcomon mosolyod.
Ha azt kérded, miért vagyok,
Láthatod, hogy csak vagyok.
Valahogy csodaszép a világ,
S, ha látod, hogy nincs halál,
Meglátod önmagad, aki lát,
S amit látsz, meg is hallod,
Pedig nem hallgatod.
|
|
|
|
|
