És elkezdődött a hajnal
Úgy bukkant és magasodott föléje,
mint megváltó áldásaként szikkadt földnek a zápor.
Elébe állva ajtót nyitott neki...
Nem búsulta már múltját,
Nem félte a napfényt már.
Csendesen fogadta,ám ujjongó lélekkel.
Hitet szült szivében,
Új reménnyel ébresztve őt.
Álmából ébredve mégis álmodott.
Mert a hajnal számára valóságot hozott.
Kapaszkodott fürtjeibe,
nyelvén érezte mézédes cseppjeit.
Bujasággal táplálta vágyait,
gazdagon teritve asztalát a mámoros pillanatnak.
Vele született meg...
és vele vált igazzá.