Őszasszony
Arany ruhájára nap fest
Kármin színt, ha eljön az est.
Látod a bálon az édest,
Táncosodnak őt keresd!
Mézszőlő muskotálya,
Lé édes, gyógyispotálya,
Bortól hevülő szerelmest,
Érett vággyal ágyba fektesd.
Száll kacéran sziréndala,
Csókkal omlik várad fala,
Csábos tánccal magad kéresd,
Kedves búja vágyát éltesd.
Zeng az ősz ősi széldala,
Hullik földre pompás ruha.
Ívesen hajló márványtest,
A zavart avarba fektesd.
Beteljesült polkatáncba,
Lendül tavasz téli tájba,
Ősz csalfa leveleit égesd,
Ne nézd a színesen ékest.
Buborékban szállt gyöngyszava,
Hazugság volt zengő dala,
Mégsem lehet könnyen venni,
Örök emlékét feledni.
Aszód, 2004. október 16. |