Nézlek, ahogy sétálsz a mélyzöld réten és a fejed felett a felhők szabálytalan glóriák. Azt hiszem, olvastam már ezt a percet valahol; vagy nem is, láttam egy képen, a műértők giccsnek nevezték, neked se tetszett, én azt suttogtam: gyönyörű… Deformált, túlérzékeny lelkivilág, azt mondtad. És most sem érted, hogy miért álltam meg, és nézlek szótlanul, ahogy sétálsz a réten és a fejed felett a felhők szabálytalan glóriák.