[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 211
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 211


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Emlékbe esés
Ideje:: 01-24-2012 @ 05:08 pm

„Veszélyes könnyeket ejteni,
vágyakozni, majd elmenni,
évek múltán visszanézni,
és a sebeket felszakítani.”

Halkan olvasta a sorokat, és úgy érezte, hogy minden szava igaz rá. Volt egy férfi, akit szeretet, de ez évekkel ezelőtt volt, de még mindig fájt neki visszatekinteni. Oly hibát vétet, oly sok szenvedést okozott, hogy a férfi végleg meggyűlölte, de ő nem tudta elfelejteni.
Próbálkozott másokkal összejönni, mást szeretni, néha úgy érezte sikerülhet, de a végén rájött a szomorú igazságra, nem tud már szeretni.
Két férfit szeretett igazán, az egyik meghalt, a másik meg gyűlölte, hiába próbált évekkel később kibékülni vele, hogy legalább jóba legyenek, de a másik válaszra sem méltatta. S szép lassan rájött már őt sem szereti, szíve teljesen megkövesült.
Udvarlók sorban mondtak kudarcot.
Aztán egy napon újra találkoztak, a férfi párjával kéz a kézben sétált, ujjukon az életeket összekötő gyűrűkkel, az egyik kiállított darabnál, pont a nő mellett álltak meg, ő rájuk nézett. Pillanatok alatt felismerték egymást, egy halk köszönésváltás, majd a pár tovább sietett. Ő lehunyta szemét és mellkasába fájdalom robbant, majd mikor hazaért, írt a férfinak egy üzenetet, hátha most már enyhült benne a gyűlölet, de nem. Ismét nem reagált, de ezt már megszokhatta.
Napok teltek el, hónapok, nő nem tudta fejéből kiverni a találkozót, lassan sorvadt saját sötét mélységében, orvosok nem tudták megállapítani az erős mellkas fájdalom okát, majd a kődarab, ami eddig benne szunnyadt kiszakította magát. Ő a földre hanyatlott és megüvegesedett tekintettel bámulta a semmit, de ott is csak egy arcot látott.



Utoljára változtatva 01-24-2012 @ 05:14 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: pirospipacs
(Ideje: 01-24-2012 @ 06:40 pm)

Comment: Bizony, kedves Vel, nagyon veszélyes. Vannak, akik nem érdemlik meg, hogy szeressék őket, és az ilyen embereket el kell felejteni. A szív sosem válik kővé, csak néha így érezzük. Én is írtam már hasonlót... :) Ölellek: pipacs


Hozzászóló: Julianna
(Ideje: 01-24-2012 @ 06:53 pm)

Comment: Miért gyűlölte őt a férfi, mivel érdemelte ki? Akkor talán megérteném a nő magatartását a végén, és hogy miért szereti ennyire a férfit. Edit.


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-24-2012 @ 11:01 pm)

Comment: pipacs köszönöm


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-24-2012 @ 11:03 pm)

Comment: Edit erre nem válaszolnék...szépeket


Hozzászóló: naiva
(Ideje: 01-25-2012 @ 12:37 am)

Comment: Jó kis próza ez Vel, bár a tartalma fájdalmas... súlyos, mint a kőszív... Szeretettel: Zsuzsi


Hozzászóló: Attila61
(Ideje: 01-25-2012 @ 09:30 am)

Comment: nagyon szomorú ez Velina, más utat kell járni, még ha fájdalmas és nehéz akkor is...Szeretettel olvastalak! Attila


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-25-2012 @ 10:39 am)

Comment: naiva köszönöm szavaid


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-25-2012 @ 10:40 am)

Comment: Attila, meg kell próbálni, köszönöm szavaid


Hozzászóló: _zizike_
(Ideje: 01-25-2012 @ 10:47 am)

Comment: szia Vel :) A négysorosod (akár mottó is lehetne) tetszik. A történet jó, életszerű és elgondolkoztató és mélylélektani témákat feszeget. Vajon a nő valóban akkorát hibázott? vagy a férfi reakciója, sértettsége miatt súlyozottan vádolja magát? Ám meglehet, a nő valóban akkorát hibázott és a férfi megbocsátása nélkül nehéz túllépnie, de meg kell próbálni, és az a nő bocsásson meg önmagának, - mert hiba nélkül nincs ember, és ahhoz, hogy tanuljunk, hibáznunk kell, és ahhoz, hogy tudjuk, mi a mennyország - a mocsokban is meg kell fürödjünk, életünkben legalább egyszer. Szeretettel olvastalak, mint mindig:) öleléseim: izike


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-25-2012 @ 11:26 am)

Comment: izike még mindig nagyon szépen köszönöm szavaid és meglátásaid


Hozzászóló: _zizike_
(Ideje: 01-25-2012 @ 03:59 pm)

Comment: köszönöm Vel! :)


Hozzászóló: sodrelap
(Ideje: 01-25-2012 @ 09:10 pm)

Comment: Kulcs lehet a megbocsátás:idecitálom korábban írt versemet, ha megengeded. Megbocsátás Aki lemond a megtorlásról, aki a büntetést elengedi, aki a sértést, a vétséget nem tartja számon, megkegyelmez, elnéz, az tudja mi az, elfelejteni nyomasztó és bántó dolgokat. A megbocsátást sulykolni kell, mert az élet szuperragasztója, hiszen szinte mindent helyre tud hozni. (Budapest, 2011. július 6. Erdős Pál Attila Üdv., Pali


Hozzászóló: Velina
(Ideje: 01-26-2012 @ 09:42 am)

Comment: Pali nagyon szép vers, megtiszteltetésnek érzem, hogy nálam is megosztottad, köszönöm...és azt is hogy itt jártál..


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds