Olvassuk a szép verseket,
ámuldozunk, hogy hogy lehet
ilyet írni, lehet bírni
az íróját, megszívlelni,
sajnálkozni hogy már nem él.
De jó lenne őt látni még!

Milyen volt az ő élete?
Bármi díja vajon lett-e?
Szokott-e ő sálat mosni?
Keresett-e félpár zoknit?

Szenzáció! Én itt vagyok!
Még egészben megvagyok!
Áldozzatok oltáromon
amig tananyagot adok!

Erős vagyok, mint a makk,
fülem fürge, illatos.
Átlátok az üveghegyen,
tükörfényes talpam legyen!

Sosem veszem elő baltám,
az előbb sem ordibáltam.
Hozzám érhetsz, alélj el,
álmodj rólam minden éjjel!

2004.10.21.