| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A Magány menyasszonya Ideje:: 10-26-2004 @ 08:51 am |
|
|
|
|
Bíztam a szavadban.
Hittem, hogy megváltozol
Értem,
Ha kérem.
Már nincs több reményem.
Fájó emlékek mardossák lelkem,
Óh, hagyjatok örökre el engem!
Nem vágyom már ölelésre,
Csókokra, bókokra...
Sötét éjbe burkolózva járnék hangtalan,
Ne nézzétek forró könnyeim, hasztalan!
Csuklyát húzok fejemre,
Legyek hát arctalan!
Jöjj Magány, hideg karoddal
Öleld át nyakamat,
Vakítsd meg szemem,
Hogy többé ne láthassalak! |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-26-2004 @ 08:59 am
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 10-26-2004 @ 11:33 am)
Comment: ha valakit igazán szeretünk, akkor úgy szeretjük, ahogy van... aki megváltozik, az más lesz... aki azt szereti, aki megváltozik érte, az mást szeret.... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: veva (Ideje: 10-26-2004 @ 11:39 am)
Comment: Ne kívánd a magányt társul, mert túlságosan ragaszkodóvá válhat - én ismerem ---> sajnos nem igazán lehet lerázni! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Norvi (Ideje: 10-26-2004 @ 02:06 pm)
Comment: Az előttem szólók nagyon igazat szóltak... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 10-26-2004 @ 04:39 pm)
Comment: Ez bizony nem ilyen egyszerű - szerelemért, magányért is "küzdeni" kell. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lev (Ideje: 10-26-2004 @ 05:40 pm)
Comment: de azért mindig olyan marad, mint a bumeráng... vissza-visszatér, akarva-akaratlanul... akár a magyány, akár a szerelem... :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: trinity11 (Ideje: 10-27-2004 @ 07:39 am)
Comment: Köszönöm Nektek, hogy nem hagytok teljesen magamba fordulni. Ukume, igazad van, de akkor is azt gondolom, hogy amiben én változást vártam, azt megteheti egyik ember a másikért, ha szereti. Inkább nem mondom, mire gondolok. De köszönöm. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Vigi (Ideje: 10-27-2004 @ 07:45 pm)
Comment: Jaj de fájó gondolatok és érzések, bár megértelek, bár ne értenélek. Hidd el nem jó nem látni, nem érezni és nem szeretni, bár lehet, hogy biztonságot nyújt a fájdalom ellen. Szeretettel: Vigi |
|
|
|
|
|
