| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
estimese. Ideje:: 05-27-2012 @ 10:51 am |
|
|
|
|
Azok a félbehagyott mondatok, amik elhagyták ajkait úgy dübörögtek lelkemben,
mint ezernyi apró kis kalapácskoppanás.
Néha élesebben sikított a fülembe, néha pedig fájdalomtól reszketve álltam ott úgy,
mert ráütöttek azzal a böhöm vasdarabbal a virsliujjakra.
A por csak úgy szállt odabenn, ő meg még saját szerveit sem találta, nemhogy a másikét.
És tudod, azok az éjszakák olyanok voltak, amik megkövetelték a színes-ásítás könnyelmű afférját.
Ide-oda libbentek belőle és belőlem is a darabok,
majd mély placcsanással kente össze az aszfalt mindennemű testnedveinket.
Kicsit sem volt idegen helyzet.
De mit tehet a magamfajta, aki sohasem látott még magasan szikrázó, sziporkázó tettlegességet.
Szidhatnám magamat, anyámat, Istent. Akárkit.
Az a rothadást meg nem lassíthatja, még csak meg sem könnyíti.
Ahj, de hova megy a sok gondolat.
Egyáltalán hogyan sikerült kigabalyodniuk?
Vagy csak, mint hajcsomó, együttesen kúsznak ki elmém rabságából.
Nagy a félsz, hogy a gondolatokból tettek lesznek.
De csitt! Hova ez a nagy sietség.
Még össze kell kaparnunk a maradék agycafatjainkat, amik a földre hullottak.
Tudtad, hogyha megeszed, akkor okosabb leszel?
Kipróbáltam. Működik.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-27-2012 @ 10:54 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 05-27-2012 @ 09:26 pm)
Comment: Uhuhuh... medea... bezártál engem valahová az írásoddal, és most próbálok visszakapaszkodni, ha megtalálom a valóságot. Jó ez az írás, megdöbbentő, de jó.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: medea (Ideje: 05-28-2012 @ 12:40 am)
Comment: köszi szépen! |
|
|
|
|
|
