Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Lenn a tél Ideje:: 09-14-2012 @ 06:07 pm |
|
|
|
|
Fenn a fény és lenn a tél, és kerít
a fekete felleg, a mindent elnyelő,
szikla apó szilárdan áll, menekít
barlangjában s emlékében az erő.
Amott a tél tarol, még élhető,
meleg kuckóban gyermek éhesen sír
napfény, erőt, gyorsan gyűjt sok tető,
hideggel dacol, sötétre nincs gyógyír.
Égre érces sebet vágva ráront,
s a felhő gondolatait kettémetszi,
egy mindent rontó ficsúr front,
mennyet, s poklot jött ide hirdetni.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-14-2012 @ 06:07 pm
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-16-2012 @ 09:24 pm) Comment: A versed hangulata bennem a koratéli szürkeség hol tompa, hol éles fájdalmát idézte fel, A képekben újra ott a kő, a szikla, mint ahogyan az előző versedben, valahogy mintha ez lenne a fix pont, és ekörül változik a világ... rossz felé. Tetszett a versed technikai oldalról is.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: georadno (Ideje: 09-17-2012 @ 12:08 am) Comment: Köszönöm, talán akkor sikerült is átadni amit akartam... a szikla az tényleg nem tudatos... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Teru (Ideje: 09-18-2012 @ 06:25 pm) Comment: Én tehetetlenséget érzek soraidban az elemekkel és a sorssal szemben. Csak menekülni tudunk előle ha lehet. Nagyon tetszett a versed.
Szeretettel Teru |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 09-18-2012 @ 10:17 pm) Comment: "Égre érces sebet vágva ráront," ez a sor különösen tetszett. Szeretettel olvastalak: Anna :))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: georadno (Ideje: 10-14-2012 @ 08:02 pm) Comment: Köszönöm hogy olvastatok... |
|
|
|
|
|