| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Ősidő Ideje:: 10-22-2012 @ 03:22 pm |
|
|
|
|
- Mit mondhatnék…
Akkor még féltem a haláltól és nem gondoltam másra, mint télen a télre, nyáron a nyárra.
…De nem is, a történet nem itt kezdődött.
Valahogy átvészeltük az őszt, s mire a hó elalélt, rajtam kívül tán mindenki tudta a bajok eredetét. Tudták azt, amit a gyermek fel sem foghat, ha biztonságban érzi magát. Kis bogárkák zümmögtek szerteszét, a hangyák felsorakoztak a küszöb alatt, kisarjadt a mag és ahogy emelkedett a fény a fényességben, úgy szédültem ki a levegőre, ahogy a napraforgó, ha vizet lát. Figyeltem a rügyek pattanását, mint vált levélre a világ, s az itt maradt rezgőfű bugáját szélfútta lobbanással szórtam a délutánba. Túl voltam a süteményen, a földből kikapart cserebogár lárváját morzsával etetve temettem vissza, és olyan mély emberi érzés szabadult fel bennem a kertben állva, hogy megcsókoltam volna minden anyóka kezét. Első önálló melege volt ez a szívemnek. Addig, csak mesékért könyörögtem, játékom több volt az egyszerű kockánál, mert ahogy elgurítottam azt, minden oldalán vitézek, hősök sorakoztak fel, hogy lobogó palástomat megcsodálhassák lovam hátán! …De akkor nem törődtem efféle mesékkel. A nyomorgó nép akkor várhatott. Mert a pörgettyű melegség belékúszott az ingembe, bőrömön jó ízűn elterült, arcomat önkéntelenül is a Napba fordítottam, hogy éjbéli álmaim hunyorgását előhívjam, ahogy a véráram körülöblögette a szemhéj vékony hártyáját. Jó volt így állnom. Elhittem a csodák igazát, magam is szőttem hasonló vágyakat, és nem értettem, hogy tágulhatott meg a lég ilyen hírtelen, hogy lehet a messzi most oly közel, hogy elérhetném tán még a fellegeket is, ahogy pamacsokban úszva fejem fölé tornyosulnak.
Mint mondom, akkor még épp csak látni tanultam. Szüleimtől méterenként távolodtam el, ahogy fedeztem fel az egyre nyíló virágot. A kövecsek is furcsák voltak, némelyek csillogtak tenyerembe lötyögtetve, mint a forgó kaleidoszkóp lencséje, ha búcsúból jövet vásárfiát kaptam. Istenem, olyan jó volt a meleg! …Olyan jó volt a délután. Nem tudtam, hogy gyermekkorom egyetlen napját csúszom át a felnőttvilágba, ahogy kis utazásom végére haza siettem én. Otthon aztán, hogy elmeséljem az élményt, zsebeimet ürítve, az asztalka sarkába helyeztem mesés kincsemet és már nyílt a szám, könnyű kis kabátkám lecsúszott a vállamról és mondtam, mondtam a végtelenséget, a hinta messzi futását, a dalt, ahogy erősödött bennem, a melegnek azt a furcsa színét, vagy színeit, már magam sem tudom, de mintha a tüzek és vizek ott keveredtek volna a lábam előtt a konyha hűvös lapján topogva.
…Láttam, hogy valami baj van. Anyám csak meredt valahová, kezét mégis hajamhoz dörgölte, mint aki csak félve simogat. Üres szája reszketett, talán még mosolyogni is próbált, de oly’ ügyetlenül tette mindazt, hogy egy csapásra mindent megértettem. Mondtam, átmenet volt ez a részemről, egy valódi próbatétel. Már tudtam apám erős fogyását, erejének vesztését, madárcsonttá aszalódott testének utolsó vergődését, ahogy fürdővízbe merítve érezte csak könnyebbnek a mozgás úttalanságát, s nyílt vele a föld, kis kapálózására…
… Valahogy, hiába múlt el „ezer év”, hiába koptattam el rám maradt cipőit, ingeit, ruháját sem emlékszem már, csak széles tenyerét érzem kezemet fogva, ahogy szőrmekesztyűjébe bújok.
Néha, csak úgy, mindegy az évszak, felveszem, hogy lássam, sosem érem el. De tapintását ősidők óta őrzöm tenyeremen… |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-22-2012 @ 03:22 pm
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 10-22-2012 @ 05:32 pm)
Comment: Lehet szótalan hozzászólást írni? Nem merem megtörni a csendet... Üdvözlettel - Miki |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-22-2012 @ 07:06 pm)
Comment: Köszönöm, Miki! Bizony, a csönd néha beszédesebb. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lacoba (Ideje: 10-22-2012 @ 09:59 pm)
Comment: A halál már kisgyermek korom óta feldolgozhatatlan, érthetetlen... S talán inkább nem is akarjuk érteni. Nagyon jól hoztad ezt a helyzetet Zoli. Sajnos, csak az emlékek élnek bennünk, s egyre több... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 10-22-2012 @ 10:30 pm)
Comment: Kiváló írás. Nincs szavam...
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Teru (Ideje: 10-23-2012 @ 12:49 am)
Comment: Gyönyörűen irsz, annyira beleéltem magam soraidba, hogy elakadt a lélegzetem. De ehhez tényleg nem lehet szólni...
Szeretettel Teru |
|
|
|
|
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 10-23-2012 @ 09:06 pm)
Comment: Gyönyörű írás, kedves Zoli!
Szeretettel.Lena |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 10-23-2012 @ 10:24 pm)
Comment: Főhajtásom. A halhatatlanságot teremtetted meg neki. Szeretettel olvastalak: Anna |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-24-2012 @ 08:15 pm)
Comment: Kedves Lacoba! A halál akkor sem feldolgozható, ha minden a kronológia szerint történik. Köszönöm, hogy olvastál! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-24-2012 @ 08:16 pm)
Comment: Kedves Béla! Köszönöm a hallgatásod! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-24-2012 @ 08:17 pm)
Comment: Kedves Teru! Akkor mégis elértem a célomat a magán vallomásommal. Köszönöm! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-24-2012 @ 08:18 pm)
Comment: ...És gyönyörű nekem, hogy rendre meglátogatsz, kedves Lena! Köszönöm! :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-24-2012 @ 08:19 pm)
Comment: A halhatatlanságot? ...Dehogy, hiszen az velem vész. De Neked megköszönöm, hogy tovább vittél belőle egy kis darabot, kedves Anna! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: soman (Ideje: 10-25-2012 @ 07:24 am)
Comment: Nincs komment, csak jelzés ittjártamról./// Mint neved jelentése... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Samway (Ideje: 10-25-2012 @ 07:00 pm)
Comment: Nagyon jól írsz Zoli :) |
|
|
|
|
|
