| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Az álmodók Ideje:: 10-31-2004 @ 03:47 am |
|
|
|
|
| Ismerek olyan embereket, akik a múltból élnek; a sajátjukból és a világ múltjából. Számukra a jelen és a jövő csak szavakban létezik; értik, mit jelent, de nem élik.
Az álmodás: emlékezés, az emlékezés: tapasztalat, a tapasztalat: továbblépés, az élet tovább álmodása.
Az álmodók életereje az emlékezés, amely végtelen, ezért kimeríthetetlen és mindent tartalmaz, amire szükségük van. Sőt, többet. S ez a több a boldogságuk, a mosolyuk; a több: álom az álomban, amit szavakkal leírni nem lehet.
Az álmodók is ebben a világban élnek, s mindazt, amit tapasztalnak, beépítik az emlékezetükbe. A jót is és a rosszat is. Így gyarapszik, gazdagodik az ő közös emlékezetük, s ahogy egyik nemzedék követi a másikat, az álmodók egyre többet kapnak egymástól az emlékezés által.
Az emlékek olyanok, mint egy nyíló virág: szépek, kedvesek, illatosak, ezerszínűek, de sohasem hervadnak el. Örökké nyílnak, örökké növekednek és egyre szebbek lesznek. Az emlékek egy végtelen virágoskert, s abban sétálni nemcsak jó, hanem erő is.
Az álmodók a világban élnek, de nem kellenek a világnak. A világ csak azonnali, konkrét és kézzelfogható megoldásokat fogad el, mert önmaga is pillanatnyi, konkrét és kézzelfogható. Ami ezeken kívül esik, az idegen, bizonytalan, félelmetes. A világot az anyagdarabok egymásra rakása építi egyre nagyobbra, egyre kaotikusabbra, egyre kiszámíthatatlanabbra; éppen olyanra, amitől a világ fél. És mégis ezt fogadja el, mert nem az emlékeiből, hanem a tárgyakból él, amelyek elmúlnak, semmivé lesznek. A világ fél az azutántól, ezért fontos neki az idő, amit úgy tekint, mint konkrétumot, mint egy sajátos anyagot, amely gyorsan halad, hamar múlik. Ezért a pillanat szeretete.
Az emlékek védelem a világ ütései ellen, mert tartalmazzák a bizonyosságot is, egy másik világ ismeretét, ahol mindenki álmodóként él, ahol mindenki egy, mert az anyag nem választja szét a lelkeket. S az ismereteken túl - mivel az emlékek megtapasztalásokon alapulnak - az álmodók már itt, ebben a világban is megláthatják, megérezhetik azt a világot, elmehetnek oda és visszajöhetnek ide, ha még dolguk van a földön. S ha egyszer valaki járt ott, az békességet nyer és belátja, hogy az idő örök, soha el nem múló, változatlan - ezért számára egyszerűen nem létezik.
Egyszer régen valaki azt monta néhány földi embernek: Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. S ez így is volt, mert aki mondta, járt ott, ahol az álmodók is játhatnak. Személyes tapasztalataiból ismerte azt a világot, ezért volt békessége.
Az álmodók nem kellenek a világnak, ezért nem is igen reklámozzák magukat, nemnagyon mondogatják, hogy valójában kik ők. Nem erőlteteik magukat a világra, inkább gyűjtik a tapasztalatokat, és tovább álmodják a múltat, az egyetlen létezőt, amely megtartja őket, amíg itt kell élniük.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-31-2004 @ 03:47 am
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-31-2004 @ 03:53 am)
Comment: Kedves macska! Hiányzott innen ez az írás. Mély és bölcs gondolatok, belülről fakadók. Szépen írsz.
Öröm volt olvasni. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: bla (Ideje: 10-31-2004 @ 04:55 am)
Comment: Ébren álmodók..."Nem elég jóra vágyni..." |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 10-31-2004 @ 06:27 am)
Comment: Néhányan tudják - vagy inkább érzik - ez itt csak árnyék, idegen. Hajszolni valamit, kaparni valami múlandó után... milyen értelmetlen. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 10-31-2004 @ 02:52 pm)
Comment: az ember csak álmában szabad... ez így volt mindig, s így is marad... van-e értelme az álmodozásnak??? és van-e értelme az életnek álom nélkül??? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: egivandor (Ideje: 10-31-2004 @ 06:06 pm)
Comment: Kedves Álmodó!
Gyönyörűek az álmok és még gyönyörűbb a valóság....
Valóálmok álomszellemben...
Álomemlék - emlékálom.
Emlékezem az álmaimra.
Álmodom az emlékeimet.
Felébredek az álomvalóságra.
Álmom lesz valóságom. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lev (Ideje: 11-01-2004 @ 12:44 am)
Comment: én ébren is mindig álmodom :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: macska (Ideje: 11-01-2004 @ 03:51 am)
Comment: köszönöm nektek a hsz-eket.
Az álmodók nem illuziókban élők, nem egy eltorzított, nekik tetsző valóságot képzelnek maguk köré, nem építettek fel hamis dolgokat, csakhogy meneküljenek ettől a világtól. Az álmodók benne élnek a világban, nem elrugaszkodva tőle, de nem a világ táplálja, élteti őket, hanem az emlékezés, a saját és a végtelen számú ősök, elődők emlékekbe ágyazott tapasztalatai. Az álmodók nem kételkednek, nem aggodalmaskodnak, habár sokuknál előjönnek a földi létük, az anyag által determinált pszichikai negatívumok, de az emlékezés ezeken is segít.
Mindenkiben megvan a képesség az emlékezésre. Van, akinél magától eljön, van, akiben a körülmények szabadítják fel az emlékezés gátjait, és vannak, akik sohasem emlékeznek. Nem vagyunk egyformák.
Egy biztos: az emlékezés csodálatos dolog, egy végtelen gazdag világ és egyenes út Istenhez, Isten lényegének, tetteinek, szeretetének megértéséhez. S ez jó dolog.
szeretettel,
macska |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gleam (Ideje: 11-10-2004 @ 11:26 am)
Comment: Kedves "Macska"! :-) Lassan már anélkül is felismerem az írásaidat, ha nincs feltűntetve a szerző... :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Csodavaro (Ideje: 01-10-2005 @ 09:41 pm)
Comment: Ez gyönyörű!
Végre valami ismét meg tudta érinteni a lelkem.
Már majdnem elfelejtettem, hogy milyen is az. |
|
|
|
|
|
