Nr.07 Mese

     Volt egyszer egy aranyos kis halászfalu és ott lakott, egy szép szöke hajú leány, Angelika. Vele lakott , hüséges fekete leopárdja, akit úgy hivott, hogy Leo.
Angelika egyedül élt, a szülei már régen meghaltak. Csak igy kettesben a Leoval éldegéltek. Sosem félt, a szép fekete leopárd megvédte mindenkitöl. Volt egy nagy titka, amit nem mondott el senkinek sem, hogy amikor fésülte a haját reggelente, akkor aranytallérok  hulltak ki a hajából, de csak akkor, ha boldog volt .Ezért mindig tudott segiteni a szegény családoknak a környéken.
Történt egyszer mikor a haját fésülte és közel ült az ablakhoz,  egy gazdag úr aki éppen arra sétált meglátta Angelikát. Kileste amint kefélte a szép haját a gyönyörü lány, és látta a csodát sok-sok aranytallért, amint pottyogtak le a padlóra.  Már el is képzelte, hogy milyen sok pénze lesz,ha leány az övé lesz. Hamar  eldöntötte, hogy megszerzi magának a leányt.
A lány sokat járt egy családhoz akik nagy szegénységben éltek. Angelika minden nap benézett hozzájuk, és vitt nekik sok élelmet és ruhát. Egyik nap,mikor éppen indult be a faluba, jött egy szolga egy levéllel ,hogy az  a gazdag úraság beszélni kiván vele. Magához,,hivatta leányt, hogy ö is adakozik  a családnak , de amikor a lány odament hozzá , adakozás helyett becsalta öt egy toronyszobába és rázárta az ajtót .
Angelika zokogott, sirt, hogy engedje el,de az úraság nem akarta öt elengedni.Csak várta-leste, hogy a leány fésülje a haját, de amikor erre sor került, nem potyogtak az aranytallérok.   
Az úr nagyon mérges lett, de továbbra sem engedte szabadon a lányt. A toronyszobába ahol Angelika fogolyként tengödött, tele volt sok  régi kacattal, ahol megbújt két kisegér. .
Angelika elnevezte öket Incinek és Pincinek. Ök viditották fel ebben a magányában. Az egerek, Inci és Pinci eldöntötték, hogy segitenek Angelikának kiszökni innen. Inci és Pinci kisurantak a folyosóra és megkeresték a kertbe vezetö ajtót és kiosontak rajta, de nem kellett messzire menniük, mert ott ült és várt a hüséges leopárd. A két egér jelezték a farkincájukkal, hogy kövesse öket a leopárd. Az ajtó nem volt kulcsra zárva. Leo csak lenyomta a kilincset és már bent is volt.
 Leo alig várta, hogy megkerese Angelikát,. jó szaglása volt és kis idö múlva megtalálta a toronyszobát. Az ajtó be volt zárva,de a kulcs a  zárba volt Inci és Pinci meg felkúszott a kulcslyukhoz az ajtónál és addig ügyeskedtek mig el tudták forditani a kilincset a zárban. Aztán kinyilt az ajtó és beszaladtak a Leoval a szobába. Angelika boldogan simogatta a szép nagy leopárdot., majd mindannyian az úraság szobájához mentek . Amikor meghallották,  hogy mozgás van az úraságnál, kopgtak és benyitottak.  Angelika benyitott a szobába és Leo követte öt. A férfi nagyon megijedt mikor meglátta öket. A nagy macska félelmetesnek tünt.Leo elkezdte húzogatni az úraság nadrágját és vicsoritott és morgott. Erre az úr nagyon megijedt, és elkezdett alkudozni,hogy nem is akarta semmi rosszat Angelikának csak megakarta tréfálni. A leány megenyhült és szólt Leonak, hogy engedje el az urat. Igy is történt csak az Inci meg a Pinci futkározott vidáman a szobában.

Az uraság már szánta-bánta bünét és megigérte megossza a vagyonát a szegényekkel,csak ne bántsa öt a leopárd. Nem tudta, hogy Leo sose bántaná öt ,a légynek sem tudott ártani.
Leo kisomfordált a szobából az egerekkel és Angelikával, majd mint egy gyöztes macska farkát lobogtatva ment haza  a leánnyal.. Angelika és az ö hüséges társai újra boldogan folytatták életüket  és amikor Angelika fésülte a szép hosszú haját ismét potyogtak a tallérok, amit bökezüen szétosztott a szegény halász családok között.
Az uraság pedig igen csak szégyelte magát, de betartotta igéretét és ezután itt a kishalász faluban mindenki boldogan élt.

Inci és Pinci beköltözött Angelikához és esténként mindig vidám futkározás folyt a kacatok között. Igy éltek boldogan Angelika,Leo és a két kisegér.

Motoz  / Etelka Lám

30-11-2012, Göteborg