Cseresznyefa a hegyekben

Hol a májusi hó szemerkél a szikláról
idegen létben,
egy cseresznyefa az elhagyott sorsáról
hegedül a szélben.

Árván, szomorúan áll a hegytetőn
és a sziklák között sínylik,
miközben testvére kinn a zöld mezőn
tavasz illatával nyílik.

Habár, ha magányosan áll is itt
a hársfa idejében,
az, ki nyáron a hegyekbe vágyik
megtalálja a szélben.

Nézd, és a jó a semmiség főterén
virágozva kifejlett,
felemelkedett mint büszke vőlegény
a egész vidék felett.

Fordította Mucsi Antal

Kirschbaum im Gebirge

Wo der Maischnee rieselt vom Felsgestein,
Weltfremder Siedler,
Häuft ein Kirschbaum verlassen, allein
Mit Bergwind, dem Fiedler.

Trauernd ragt er dort oben so fahl
Zwischen den Flühen,
Derweil seine Brüder im grünen Tal
Lenzduftig erblühen.

Sei's, und ob er auch einsam steht,
Zur Zeit der Linden,
Mann der Sommer über die Berge geht,
Wird er ihn finden.

Sieh, und der Gute aus Blößen und Gram
Blühend erstanden,
Ragt er nun stolz wie ein Bräutigam
Über den Landen.

Fridolin Hofer