| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
…és egy könnycsepp lecsordul arcodon…. Ideje:: 03-27-2013 @ 07:02 pm |
|
|
|
|
…és egy könnycsepp lecsordul arcodon…
A tél lassan jelentkezik, a hideg itt van már,
melegen felöltözve az utcára bátorkodom.
Az eresz alatt dideregve egy utcazenész áll,
látod, és egy könnycsepp lecsordul arcodon…
Be van burkolva, énekét hallom sála alól,
kicsit megrázkódom a rég nem hallott dalon.
Egy ismert, szép szerelmes melódiát dúdol,
hallgatod, és egy könnycsepp ismét lecsordul arcodon…
Megállok és hallgatom a hegedű síró hangját,
szomorúan végigsimítok őszülő hajamon,
pillanatra elfelejtem életem minden haragját.
érzed, és a könnycsepp lecsordul a már nedves arcodon…
Egy aranyos kislány, olyan három éves,
galambokat zavar a hideg őszi napon,
gondolatom az én édes unokámra téved
eszedbe jut minden, és a könnyek már folynak az arcodon…
Majd egy pillanatra nem hiszek fülemnek:
Nagyapa, megfogsz nekem egy kis galambot?
A kislány kérdezte tiszta magyar nyelven,
és most már a könnyek, mint zúduló patak folyik le arcodon…
Tőlem, az életben ezt már senki sem kérdezi,
sors megtiltotta, mint nagyapa, az unokám szeretni.
Talán, valamikor ott fenn vagy ott lenn, meg fogom érteni,
de akkor már egy csepp könny sem csordul le, soha többé az arcodon.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-01-2013 @ 10:03 am
| Hozzászóló: oroszlan (Ideje: 03-27-2013 @ 07:43 pm)
Comment: Szomorú. :( |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 03-27-2013 @ 08:23 pm)
Comment: Szépen megformált képek. üdv. fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: toni1 (Ideje: 03-27-2013 @ 08:33 pm)
Comment: Kedves Oroszlán! Igen, a pillanat és éppen olyan szomorú volt, csak sajnos nem egy pillanatig tartott a hatása. Ez még akkor volt, amikor az unokámat nem volt szabad szereni. Köszönöm, hogy olvastál, és üdv Tóni |
|
|
|
|
| Hozzászóló: toni1 (Ideje: 03-27-2013 @ 08:40 pm)
Comment: Kedves Fényesi! Nem én formáltam ezeket a sorokat, hanem az élet. Én csak leírtam sorban ahogy akkor éreztem magam. Egy ilyne pillanatot, érzést addig kell leírni, mig a hatása tart. Itt most nem fájdalomra gondoltam, mert az még tovább tartott, de hála az Istennek, észhez tért a fiam, és elvált az unokám anyjától, és azóta rendszeresen látjuk egymást az unokámmal, és szeretni is szabad. Köszönöm, hogy olvasol és írsz is. üdv Tóni |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 03-29-2013 @ 06:49 pm)
Comment: Szépen épített vers, tetszett a sorolása és a képek élessége, folyamatos kontrasztja. Tetszett a vers gondolatisága.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Teru (Ideje: 03-29-2013 @ 11:05 pm)
Comment: Kedves Toni, számomra az a legszomorúbb, hogy verseidet az életből merited...
Szeretettel ott állok Melletted, Teru |
|
|
|
|
| Hozzászóló: toni1 (Ideje: 03-31-2013 @ 09:03 pm)
Comment: Kedves aLéb! Mint tudjuk, az élet írrja, vagyis játsza le nekünk a legszebb történeteket, az embernek csak nyitott szemmel és szerető szívvel kel élnie, akkor ezeket észre is veszi, amit ugyanis mások is látnak, se észre sem vesznek. A feleségem elejében azt hitte a szép nőket figyelen, mert állandóan az emebereket figyeltem, de már régen tudja, hogy "csak" egy használatra méltó pillanatot lesek, amit az egyik következő versemben fel tudok dolgozni. Nagyon szépen köszönöm a véleményedet, és
üdv Tóni |
|
|
|
|
| Hozzászóló: toni1 (Ideje: 03-31-2013 @ 09:08 pm)
Comment: Kedves Teru! Igen, akinek van szíve az szomorünak találja, de sajnos nagyon sokan csak unalmasnak. Azonban valóban a legszómorúbb az egész dolog az érintettnek,(akikkel sokszor beszédbe is egyeledtem a leírottak hűséges visszaadásáért) és valóban, egyes esetekben a helyzet, valóban nagyon is szomorú.
Köszönöm, hogy hőségesen olvasol, és írsz is, és ma már ez is egy köszönetrere méltó tulajdonság.
Üdv Tóni |
|
|
|
|
|
