| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Mondanivalód legyen! Ideje:: 04-02-2013 @ 05:51 pm |
|
|
|
|
| Gézukát nagyon szeretem. Fiatal még, talán nincs harminc éves sem, de szépreményű író szeretne lenni.
Meg van hozzá minden adottsága - szépen fogja a tollat, szép az írása, tud helyesen írni (néha) fogalmazása, no az kívánnivalót hagy maga után, szóval meg van hozzá minden "eszköze", csak írni nem tud. Miért? Nem tudhat mindenki. Mondanivaló? Ugyan minek? De tényleg! Most amikor délután felrongyolt hozzám Gézuka - mert így szokta, hozza a kis irományait úgy egy hónapra visszamenőleg és megvitatjuk. És kezdek elgondolkodni azon - mert olyan szépen beszél, úgy meg tud győzni az igazáról, hogy az csuda! -, hogy mi a fenének is kell egy irodalmi műnek akármilyen apró kis szösszenet is mondanivaló. Ravasz kérdés, elgondolkodtató.
Kezembe veszem az első szösszenetét - ő egyébként nagyívben le fogja sajnálni, hogy mi a véleményem (már ismerem) elhelyezkedik a kedvenc fotelomban és szürcsöli a kávémat. Hadd igya, szívesen adom, mert szeretem mindentől függetlenül.
Első szösszenet. Összesen 4 sor.
Idézem: A vonat elment. Milyen vonat? Mit tudom én! Különben is, kit érdekel, az a lényeg, hogy elment. Mennie kell, mert van neki menetrendje, menetideje, és akkor már menjen!"
Második szösszenet:
A hajó is kikötött. Hogy hol, tök mindegy, az a lényeg, hogy nem futott zátonyra. Így legalább megérkezett. Hogy hova? Már megint ez a hülye kérdés. Nem mindegy? No most mondd meg, neked nem mindegy? Dehogynem! Nekem is. Nekem meg főleg! Na hát akkor! Folyton ez a rengeteg kérdés és nincs rá válasz! Nincs hát! Minek? Lényeg, hogy a hajó lehorgonyzott.
Ennyi.
Harmadik szösszenet.
Ki a fene vagy te?Ismerlek? Lehet, de akkor még nem te voltál, vagy tévedek? Az is lehet. De ha igen, akkor szóljál időben, nehogy összetévesszelek valakivel. Az nem lehet? Te csak azt hiszed? Tegnap te hivtál? Nem, ja én hívtalak és honnan hívtál, vagyis hívtalak? Nem emlékszel, én sem!
Ennyi.
Negyedik szösszenet:
Veszek neked virágot! Hogy miért? Mert szereted, vagy biztos vagy benne? Mibe is kellene biztosnak lenned? Mindegy! Nem lehet veled beszélni úgy sem! Legalábbis én nem tudok. Te tudsz? Jó neked! De azért én nem cserélnék veled, azt úgy hidd el! Nem hiszed? Hát akkor ne hidd! Azt hiszed, érdekel? No, jó, akkor már virágot sem veszek neked. Na csá!
Ennyi.
Ennyi, és nem bírom tovább. Bármennyire is gondolkodom, keresem a mondanivalót, megpróbálok a négy szösszenetből egyet kihozni aminek értelme is van, meg mondanivalója is, meg csattanóval is végződik, tutira összetudnám hozni, de Gézuka leint.
- Meg ne próbáld! nehogy belerondíts nekem a műveimbe, te okostojás!- mondja csak így szépen, kedvesen a képembe vágva és nagyokat röhög saját gondolatain. No milyen? Nehogy azt mondd, hogy nem jó! De ha azt mondod, akkor sem érdekel a véleményed, mert nem, és kész!
- Gézukám! Akkor mi a fenének rongyoltál fel megint, ha nem érdekel amit mondok? - kérdezem kíváncsian, de ő nem néz a szemembe, valahová távolba mereng szép szeme világa. Lehet, hogy a legújabb irományán gondolkodik? Lehet! Hogy ez nem jutott eszembe előbb!
- Ne zavarj kérlek most, mert koncentrálok! Igen, szoktam, képzeld el, ahhoz, hogy ilyen remekre sikeredjenek az írásaim koncentrálni kell, mert nagyon fontos a mondanivaló. Érted? Dehogy érted, hiszen látom, hogy csak bámulsz ki a fejedből nagy bambán, csukd össze a szájad, ne idegesíts! No látod, ezért nem tudsz te írni, mert szájtáti vagy, nem érted soha az én gondolataimat, mondanivalómat. Pedig van, hidd el, csak Te nem tudsz rájönni, kevés hozzá a szürkeállományod, mert már elpusztult, elittad? Vagy mi van? - mondja Gézuka szemtelenül.
De nem haragszom rá, mert egyébként rendes, kedves fiú, olyan nyíltszívű, őszinte gyerek, tapintatos, lényegre törő, de szimpi. Ja, szimpatikus, csak éppen írni nem tud.Illetve tud, de számomra élvezhetetlen. De ettől függetlenül nagyon jól el szoktunk beszélgetni, úgy mint most, tartalmasan, egyoldalúan megvitatva az irományait.
Az órájára sasol, gyorsan összepakolja a méregzöld színű dossziéba a négysorosait és elviharzik. Az ajtóból még visszanéz, lazán int felém, talán még puszit is küld és rám szórja intelmeit:
- Aztán mondanivalód legyen! Mert olvaslak ám!
Nehogy szégyent hozzál a fejemre, hogy összevissza írkálsz minden baromságot értelem nélkül. Tudod te, nem vagy annyira hülye, gyakorolnod kell, érted? Sokat! Meglátod, menni fog! Drukkolok Neked!
Ennyi! A jövő héten is jövök!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-02-2013 @ 05:51 pm
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 04-02-2013 @ 09:37 pm)
Comment: Gézuka tud valami! (Ami megfoghatatlan, nem jelenti azt, hogy értelmezhetetlen) Üdv (neki is)! fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-02-2013 @ 11:11 pm)
Comment: Először kérdezni tanulunk meg :-)), Van aki ott is marad :-)). Tetszett az írásod, jó volt olvasni.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: nemtom (Ideje: 04-03-2013 @ 08:15 am)
Comment: Csak egy tanács! Vedd el Gézuka tollát, és tüzd vissza a hátába. Ha gépen ír, akkor taposd össze a klaviatúráját! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gina55 (Ideje: 04-03-2013 @ 08:51 am)
Comment: János, köszönöm szépen, hogy olvastál! Üdv.: Évi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gina55 (Ideje: 04-03-2013 @ 08:53 am)
Comment: Igen, a_léb, Gézuka ilyen, kérdez - és ott is marad - roppant nem érdekli a válasz, sőt! Köszönöm szépen, hogy olvastál. Szeretettel: Évi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gina55 (Ideje: 04-03-2013 @ 08:56 am)
Comment: Tamás! Nagyon örülök Neked! Megtettem! Bár a klaviatúrát nagyon sajnálta, de felidegesített! Köszönöm szépen a tanácsodat. Szeretettel: Évi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 04-03-2013 @ 09:26 am)
Comment: :))) - Üdvözöllek... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gina55 (Ideje: 04-03-2013 @ 12:58 pm)
Comment: Köszönöm Miki, hogy olvastál, én is üdvözöllek! Évi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 04-07-2013 @ 11:48 am)
Comment: :))) Élmény volt olvasni. pipacs |
|
|
|
|
|
