Mindenki másképp érzékeli az őt körül vevő világot Amit éppen most élsz meg, annak a szépségét csodálod Azért dobog a szíved, amit értékesnek tartasz Amivel a világodnak mindig a legeslegtöbbet adhatsz
Mindenki létezése fontos, hiszen mindenki valamit alkot Bármire, ha ránézel, az egyszer régen még nem volt És ha boldoggá teszel valakit az általad teremtett jóval Azt fogod majd észrevenni, hogy ettől Te is jól vagy
Egy művész világáról tudnék a legtöbbet mesélni Kinek az szíve minden nap a zene világát éli Építgeti a jövőjét, miközben dúdolja a dalt Mert mindegy egyes ritmus a lelkében békét tart
Úgy érzi, hogy történhetne körülötte bármi Amíg képes énekelni, addig az élet nem tud fájni Annyira szereti a zenét, hogy több az neki, mint egy ének Csak akkor képes Önmaga lenni, ha testében dalol a lélek
Ilyenkor megszűnik létezni az egész külvilág Csak Ő van és a ritmus, nincsen semmi más Nem létezik sem tér sem idő sem lehetetlen Teljes mértékig Önmaga, tökéletes minden percben
Csodásnak látja a világot, mert minden nap egy új ébredés Művészien tekint a szépre, és a dal jelenti az életét Számára a boldogság az emberi értékekre épül De a világában mégsem létezhet semmi sem zene nélkül
|