Mailied
Wie herrlich leuchtet Mir die Natur! Wie glänzt die Sonne! Wie lacht die Flur!
Es dringen Blüten Aus jedem Zweig Und tausend Stimmen Aus dem Gesträuch
Und Freud' und Wonne Aus jeder Brust. O Erd', o Sonne! O Glück, o Lust!
O Lieb', o Liebe! So golden schön, Wie Morgenwolken Auf jenen Höhn!
Du segnest herrlich Das frische Feld, Im Blütendampfe Die volle Welt.
O Mädchen, Mädchen, Wie lieb' ich dich! Wie blickt dein Auge! Wie liebst du mich!
So liebt die Lerche Gesang und Luft, Und Morgenblumen Den Himmelsduft,
Wie ich dich liebe Mit warmem Blut, Die du mir Jugend Und Freud' und Mut
Zu neuen Liedern Und Tänzen gibst. Sei ewig glücklich, Wie du mich liebst!
Johann Wolfgang von Goethe
Májusi dal
Pompásan csillog most nekem a természet, fényesen süt a nap és a rét rám nevet.
Virágok fakadnak most minden ágról, és százezer hang, a bokorban ficánkol.
Öröm és boldogság mellekből kifakad, ó szerencse, ó kéj! e föld, és a nap.
Gyengéd a szerelem aranyos vagy, szép, mint a hajnali köd oly magas az ég.
Gyönyörű áldásod illatos virága, üde itt a mező, és e föld világa.
Ó, te kis leányka, úgy szeretlek téged, ahogy szemed rám néz forró tűzben égek.
Úgy szereti a csalogány hódító dalát, mint a reggeli virágok a bódító illatát.
Ahogy én szeretlek izzó véremmel, ifjúságot adtál és nem félelmet.
Most az új dalokhoz a táncokkal vezetsz, légy örökké boldog, hogy engem szeretsz.
Fordította Mucsi Antal |