Egy pillanatnyi gondolat
Csak egy pillanat volt egy magányos percből
Mikor gondolatom hirtelen szárnyakra kapott
Csak szállt ő sebesen, vissza sem nézett
Kereste azt, ki most bánatot okoz
Nem akartam elengedni egy pillanatra sem
Mert tudtam, ha visszatér fájni fog nagyon
De makacs volt és elillant már
Csak szállt az ezüst szárnyakon
Eltelt egy egész pillanat
Mire visszatért és végre itt maradt
De magával hozott egy gyönyörű képet
Melyen láttam hibátlan arcodat
És végére ért eme gondolat
Mely maradt volna egy magányos perc
Csak azt tudtam e pillanat végén,
Hogy nagyon hiányzol, mert nem vagy velem |