Még egy szamár vers, egy másik német költőtől:

Der Esel

Hab nichts, mich dran zu freuen,
Bin dumm und ungestalt,
Ohn Mut und ohn Gewalt;
Mein spotten, und mich scheuen
Die Menschen, jung und alt;
Bin weder warm noch kalt;

Hab nichts, mich dran zu freuen,
Bin dumm und ungestalt;
Muss Stroh und Disteln käuen;
Werd unter Säcken alt –

Ah, die Natur schuf mich im Grimme!
Sie gab mir nichts, als eine schöne Stimme

Matthias Claudius

A szamár

Nincs semmim, amin örülhetek,
ostoba vagyok, és egy csúfság,
se hatalmam, se bátorság;
Csúfolnak, hogy üvölthetek
úgy fél tőlem már mindenki;
Tél és nyár is, csak ezt zengi;

Nincs semmim, amin örülhetek,
ostoba vagyok és egy csúfság,
csak szalmát, bogáncsot ehetek;
zsákok alatt ér az aggság –

Természet engem mérgében alkotott
nem adott semmi mást, csak egy szép hangot.

Fordította Mucsi Antal