Csak egy kis karó XIX.
Szeretek hozzád kijönni a természet lágy ölére, veled néha oda jutunk a viselkedés tövére.
Nem magasból lobogtatod nekem te az okosságod, és ha valami bánt engem mindig van rá orvosságod.
A szó mögött érző szív van nem csak semmitmondó szavak, és te sohasem dicsekszel hogy te tőlem sokkal jobb vagy.
Elfogadsz engem olyannak amilyen még ma is vagyok, van olyan, ki sokat beszél de nem mond semmit, csak gagyog.
Rég elcsépelt szalmát csépel mégis keresi a magot, és közben észre sem veszi, hogy árpát csépel, nem zabot.
Kiss Gábor is örül neki szavait hűen használja, szókincstár legszebb szavai csak egymásután leírva.
Hogy mond e valamit vele maga is sokszor gyanakszik, de neki csak az a fontos. hogy az nagyon szépen hangzik.
Nap megfogadná szavait este a tengerbe bukna, és reggel a szép álmaink mindig oly messzire futna.
Sokat beszéltem kis karó türelmesen meghallgattál, de lehet, hogy azt gondolod: „Itt több bolond is szaladgál!”
Hát most eggyel kevesebb lesz mert most és is haza megyek, örülsz, hogy otthon maradok és nem fecsegem tele a fejed.
Tóni
|