Nézz ide! Pezsgő pukkan ma szépen,
Piros eper ringatódzik a habban.
Gyöngyöző buborékok táncot lejtenek,
Kedvünk jár egyre magasabban.

Együk meg először az epret!
- Mondta ki végül a Drága,
Két ujjával belenyúlt érte,
És óvatosan bedugta a számba.

Körme hegyét még fogam elérte,
Megharaptam picit, ahogy remélte.

Nyelvemmel lenyaltam róla a nedvet,
Ettől kapott csak igazán kedvet!
Nyúlt a pohárért és elém tartotta,
Igaz, nem szerelem, csak a vágy hajtotta.

Mélyen szippantott illatos nyakamba',
Gyöngéden beletúrt barna hajamba.
Csókos számat kérte, és bizony megkapta!
Keze siklott szépen karcsú derekamra.

Elfogyott a pezsgő, elhallgat az ének,
Ami ez után jött, arról nem mesélek...

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)