[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 172
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 173

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

A csillagaimnak
Ideje:: 10-24-2013 @ 02:11 pm

Megint néztem a két csillagot,
ott fenn. Senki nem tudhatja,
de a fényük nekem ragyog.
Mondjátok csillagok!
Megint nagyon önző vagyok?
Amikor felragyogtatok
minden megfagyott.
Jégkristályok ragyogtak,
Fényüktől a lelkem megfagyott.
Az életem adtam volna, hogy
Ne Ti, hanem én ragyogjak ott.
A fájdalom gyötört, a fagy szilánkokra tört.
Nektek adtam volna a pillanatot.
Ami megszakította szívemben a mozdulatot.
Nem akarat dobbani már többet
Rám fagyasztotta a forró könnyet.
De Ti vigyáztok, óvtok szüntelen.
Én meg halni akartam, esztelen.
Önző voltam akkor, már tudom.
Az erős én vagyok.
A fájdalom pillanatát
Ti nem éltétek volna át.
Eltelt tíz év és újra boldog vagyok.
Emléketek egy boldog kép.
Ebbe most is kapaszkodom.
Búcsúzni kár volna nagyon.
Soha nem búcsúzom.
Velem lesztek örökké, tudom.
Talán nem vétek.
Bennem éltek és a jövő
Így is szép lesz.
Ha toltatok vissza a fény kapujából,
Suttogtátok egyél erős, bátor.
Akkor fogadjátok el a döntésemet!
Élni megint szeretek.
De tudjátok!
Mindig itt vagytok a szívemben!
Ahogy Ti itt vagytok ha hívlak
Benneteket, mindig velem.


Utoljára változtatva 10-24-2013 @ 02:12 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: naiva
(Ideje: 10-26-2013 @ 08:15 pm)

Comment: Vigyáznak Rád, ránk a csillagjaink Vali! És hidd el, amit súgnak: ne vágyódj még közéjük! Szépen leírtad a fájdalomtól a megbékélésig tartó nehéz utat! Ölellek: Zsuzsi


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 10-27-2013 @ 06:21 pm)

Comment: "Amikor felragyogtatok minden megfagyott"... ezt ki kellett emelnem szomorú versedből, mert annyira kifejez mindent. Szeretettel ölellek: Anna :)


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 10-30-2013 @ 03:59 pm)

Comment: Nagyon fogott ez a kép, a metafora ereje mélyen bent tartott a versedben. Személyes érzelmeid gyönyörűen fejezted ki, a történet konkrétsága ellenére is rendkívül időtlen, valahogyan túl a hétköznapokon, olyan éteri, persze ki is emelted a hétköznapokból, Nagyon tetszett. aLéb


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds