Itt közelít a béke, de az alku hol
fogjon körbe, ha mindent megesz az alkohol!?
Már gyerek korban csorba volt a józan ész;
valami torzult Világba botladozott ellenérv.
A jószág állattá issza magát, de issza mindenki,
a tegnapra nem emlékszik vissza; kék-zöld folt, meg mi ez, ni!?
Törött tárgyak, trágya dombra, romba dőlve,
szégyen szemre, szomszéd előtt takarja, de pőre.
Na persze, soha többé, úgy sajnálja magát; bűnbaját,
aztán a soha, holnap este újra, átkarolja véreres nyakát.
Nem számol tízet, dühöng, de értem hülye dühe igaz okát:
-Gyere, igyál vizet és ha jön, engedd ki, majd oda okádd.
Lassan itt közelítene a béke, de az alku hol
fogjon körbe téged, ha mindened megeszi az alkohol... "

2013.11.06.