[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 180
Tag: 2
Rejtve: 0
Összesen: 182

Jelen:
Tagi infók PiaNista Küldhetsz neki privát üzenetet PiaNista PiaNista
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

F. világa - 17. rész
Ideje:: 11-27-2013 @ 10:30 pm

…a sorsszerűségekről, véletlenekről és végletekről szerettem volna beszámolni Önöknek.
Vajon determinált-e létezésünk? Kiszabadulhatunk-e tudomány karmaiból? Az örök kérdések vajon nem hidalhatók át egy lépésben a nagybetűs Szellem világánál?
Tekintsük át, hogyan fordul az ember sorsa egy hétköznapi élethelyzetből egy egészen különleges, mondhatni kitüntetett, más sorsokra is kiterjedő kulcshelyzetűbe!
Kezdjük a premisszákkal. Elsődlegesen adott az információ, mely mindenki számára rendelkezésre áll, s amely feltételez intuíciót, hitet és elrugaszkodást a köznapi, tapasztalható, kísérletileg bizonyítható dolgoktól. Megközelítésünk központi eleme az elfogadás, lojalitás egy ismeretlen, mégis a szívhez (semmint az észhez) közel álló entitás iránt, melyet/akit Istennek szokás nevezni.
Olyan paraméterek állnak még rendelkezésére, melyeket bárki elérhetett abban a két évezredben, amikor lehetőség nyílt a változásra: az idő, az ismeret Róla, és ismeret a világról, próféciák és természettudományos tanok, erkölcs és tudat egymásnak feszülő és egymást csendben támogató erők árnyékában.
A mindenkor emberének a misztikumok elleni harcban időről-időre rá kellett jönnie, mennyire bizonytalan a világ szerkezete, és bár az ismeretet keresők igazán szoros ösvényen csakis az elfogadott és bizonyított, megismételhető kísérleteknek voltak hajlandók „hinni”, egyúttal kizárták másféle hit útját és minden folyamatot már megismert vagy előbb-utóbb megismerhető (esetleg a pesszimistább ágazataik a sohasem megismerhető) kategóriába sorolták be. Logikus pajzs volt ez a századok sötétjében elsősorban hiedelmek rémárnyai között tapogatózó ember számára, aki végre bizonyosságot akart és nem ismeretlen isteneket, tudást és nem hitet. Ám az emberi jellemzők jelentős része nem a racionalitáshoz kötődött, hanem inkább az irracionalitáshoz, mely évezredeken át inkább bizonyult jobb segítőtársának az elemekkel vívott harcában.
Az idők alatt a központi idegrendszer, az agy komplex változáson - tudásgyarapodáson ment keresztül, mely elhomályosította a szellemi kötődését a természetfelettihez, olyannyira, hogy megkeseredett a rá nehezedő logika súlyától: miszerint egyedül van a világban és nincs más, aki viselhetné helyette terheit, melyet egyedül viszont képtelen. Társadalmi berendezkedése többé nem volt okolható misztikus erőkkel, uralkodóinak uralkodása többé volt nem magyarázható isteni kegyelemmel és akarattal. Meggyengült az egy és központi irányító / felelősségvállaló szerep és kénytelen lett egyenlővé válni uralt és vezetett. Persze csak papíron. Mert az egyenlőtlenség fennállt továbbra is, de most már, mint ember és ember és nem, mint Isten és ember között, így indokolhatatlanná és egyúttal folytonos feszültségforrássá téve az ebből fakadó hatalomgyakorlást. Az emberi, mint tökéletlen, a történelemben minduntalan instabilitást is jelentett, ami gyakori bizalomvesztéssel járt. Ráadásul az idő, mint hajlamosító tényező, jelentős szerepet töltött be a tendenciák erősítésében. A(z egzakt) tudományok nem pótolhatták és nem is akarták indokolni a hatalom emberi létezését, legfeljebb levezetni a belőle eredő helyzetet, így, amikor az emberiség azt hitte, a létezés tudományos megközelítése a világbékét hozza közelebb, alaposan tévedett. Nem szándékok és naiv képzelgések okozták a végső összeomlást, hanem a tények nem-ismerete, a szociálpszichológia, a valódi emberi motivációk és tulajdonságok figyelmen kívül hagyása és az eredendően változatlanul megmaradt hatalmi strukturálódásra való hajlam –
Pont
Az alábbi statisztikák bemutatják….

Még egyszer átfutotta a kéziratot. Hú, ez túl erős lett, tanára azt mondaná, hogy húzza ki belőle az áltudományoskodó maszlagot, (vagyis szerinte legalább a 80%-át) és próbáljon meg saját szavaival érvelni. Tökfej! Hiszen pont ezt tette, ráadásul logikus volt minden. Vagy logikája csupán vallásra épülő okfejtés volt? Komolyan el kellett gondolkoznia, hogy disszertációjánál mely irányvonalat tekintse vezérelvnek. Mert ha az érzelmi húrok, vagy ködös vallási tanok pengetésébe kezd, könnyen kinevetheti a bizottság, kötelezve az évismétlésre. Elég sokat járt iskolába ahhoz, hogy felfogja: a tökfejeknek a jól bevált ősleves-káposzta főzeléket elég beadnia, hivatalosan az esik a legjobban kényes gyomruknak. Tehát kihúzta az előbbi fejezetrészt és ezt írta helyette:
Teljességgel megalapozott az a feltevés, hogy a tudományos szemlélet mindenkor alkalmas volt és marad a társadalmi problémák előrejelzésében. A tudatot kísérő empatikus jelenségek, világképek, erkölcs kialakulásának és elhatalmasodásának kérdései, stb.. sajátos módon visszacsatolhatók a tudomány köréhez, annak vizsgálati területévé tehetők. Korunk sajnálatos válsága ezért nem más, mint tudományos világképek harca……
…fúj, szembeköpte volna magát most. Ám a diplomázás sürgető igénye visszatolta a gusztustalan nyelvet szájában és fölényesen elmosolyodott a láthatatlan testület előtt.
Hát nem, dokikáim, nem szerzem meg az örömet nektek..
…sorsszerűségek tehát nincsenek, csak fel nem ismert lehetőségek, a véletleneket pedig a tehetetlenek és döntésképtelenek említik úgy, mint eszközt, homályos vallási téveszméik alátámasztására. Sokan azt tartják, hogy a vallás a pszichikailag gyengék egyetlen menekülési stratégiája a valóság elől.
Na, ez is durva, már-már a másik véglet. Durva, de tény: kit érdekel a magánvélemény? Sablon tézisek egy sablongyártásra specializált szellemi műhelyből. Hasonló hasonlónak örül. Csak nehogy ráfaragjon ezzel meg.
Aztán mégis úgy hozta a sors, hogy jobb lett volna az előbbi verzió, de a bizottság előtt hiába próbált alakoskodni, alternatívákkal játszani, Dr. Podrohovszky kelletlenül intette le:
- több volt magában, kedves F. Kár érte, hogy a tankönyv ennyire gúzsba kötötte a fantáziáját, kolléga!
- de prof..!
- nem, ne folytassa, kérem! Itt, ezen a szinten az elemi rögtönzéseknek van helye, a megragadott gondolat és véletlenszerű kifejtése… pszichológia és valláselmélet! –
Itt van vége, gondolta.
Nem is tévedett. A következő szemeszterbeli sikeres szerepléséhez jelentős mértékben hozzájárult volna ez a kis leforrázás, mely ironikus és elkerülhetetlen volt. Aztán úgy alakult, hogy halasztott és néhány újabb kudarc végleg elvette a kedvét a folytatástól. Rájött, nemcsak hogy nem ismerte ki az előadók észjárását, de egyáltalán nem ismerte őket. Ez pedig egy személyes beszélgetésbe torkolló vizsgán kétségtelenül hátrányt jelentett. Aztán elfogytak, vagy nem is gyűltek össze a megfelelő kreditek? Mindenesetre felőrlődött és hamar a kapun kívül találta magát, az újrakezdéshez pedig fáradt volt. Az egyetemi státusz nem védte meg saját sorsszerűségeitől, s az, hogy felidézhette a múltat egy röpke fél órára, nem mentesítette a mai kötelességei alól.
Az egyetemi évek egy kis ponttá összezsugorodtak emlékpalettáján és már nem fájtak az akkori sebek, ahogy már nem okoztak frenetikus gyönyörűséget, ha a szellemi hajnalkorának első rácsodálkozásaira visszaemlékezett, csak megbizsergett egy szál, ami azt mondta benne, hogy így kellett lennie és ne törődjön vele, hogyan lehetett volna másképp. B. edzése hamarosan véget ér és jót fog tenni a mozgás ezen a tavaszi délelőttön.


Utoljára változtatva 11-27-2013 @ 10:32 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: szemilla
(Ideje: 11-30-2013 @ 06:41 pm)

Comment: nocsak, nocsak :) először is: jó, hogy újra írsz. (jó neked. irigykedek.) osztán... hát, izé... lehetek őszinte? (hülyeség. minek?) de tudod, nálam ez betegség. zavaros. de látszik benne a törekvés, és az jó. a szavakkal csínyján kell bánni, mert attól, hogy elvesztették jelentésüket, még nem jelenti azt, hogy nincs nekik. van, csak meg kell találni őket. az információ pl az valami olyasmi, amit mások MONDANAK. az információ abszolúte nem feltételez semmit. közöl. ez van (szerinte). eszed, nem eszed, nem kapsz mást. lehet manipulatív, vagy sem. inkább az. / túl sok idegen szót használsz feleslegesen (persze, dolgozzon az olvasó. :) csakhogy tényleg feleslegesek, mert nem a gondolkodást nehezítik meg, hanem az olvasást. mi az, hogy "olyan paraméterek állnak még rendelkezésre..."???? - na, mindegy. / kétlem, hogy az agy komplex változáson ment volna keresztül, bár bioszból köztudottan rossz vagyok. a gondolkodás, na az igen. az tényleg olyan, mintha központilag átmosták volna az emberek agyát. Isten volt. Isten nincs. pont. mintha ez ilyen központilag meghatározható dolog lenne. persze, mindig az ellenkező irányban mozdulunk el. ha nincs, akkor kell, hogy legyen. ha van, akkor ne legyen. érdekesek vagyunk mi emberek :) az idő, mint hajlamosító tényező??? ez mi? különben az egyenlőség gondolata igazán keresztényi - megjegyzem. és mint olyan, kicsit misztikus. :) de nem azért bukott el, mert ateizmusra épült, hanem mert nem jött el az ideje. ezzel messze menően nem azt akarom mondani, hogy az ateizmus jó lenne, csak nem ok arra, hogy az egyenlőség ne valósulhasson meg. ott van a józan ész, ami pl képes belátni a határait és nem akar mindenre bizonyosságot. a fő-fő hiba itt van. bizonyosság kell a tudományossághoz. a vicc az, hogy a hithez, csak az belső bizonyosság. de azért, mindezek ellenére azt kell mondjam, igazán élmény volt, hogy idetévedtem. és remélem nem érzed úgy, hogy bántani akarnálak. öröm számomra, ha valaki legalább foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.


Hozzászóló: zsoloo
(Ideje: 11-30-2013 @ 09:20 pm)

Comment: Kedves Szemilla!Örülök, hogy górcső alá vetted ezt az írást. Ámbár első megjegyzéseddel rögtön zavarosnak minősíted, mint aki bizonyosan tudja a „frankó”-t, nem szeretném, ha ez maradna bárki más benyomása is erről, miután elolvasott.Távol álljon, hogy védekezni akarjak itt a nagyközönség előtt. Tudom, hogy nehéz olvasni engem, de ez nem ok arra, és nincs is szükségem rá, hogy valaki idejöjjön és degradálni kezdjen. Nyilvánvaló, hogy magasabb filozófiai iskolázottságod révén alapot vélsz találni ehhez. Ettől azonban még a szavak jelentését ismerem, és nem vagyok kisiskolás, hogy ennyire felülről kelljen rám tekinteni. Egyébként alaptalanok azok a fogások, melyekkel megfogni szeretnél. Lássuk:1.„túl sok idegen szót használsz feleslegesen…” – hát ezt hadd döntsem el én (egyébként meg: példa?) 2. „az információ pl az valami olyasmi, amit mások MONDANAK. az információ abszolúte nem feltételez semmit.” Miért én mit írtam erről? Vagy a premissza jelentésével van netán gondod? Ide idézem jelentését: előzmény, alapinformáció, kiindulópont 3. mi az, hogy "olyan paraméterek állnak még rendelkezésre” – sajnálom, ha a rendelkezésre álló paraméter fogalmát magyaráznom kell: olyan jellemző érték, vagy dolog, mely egy adott közegről e közegtől függő információt hordoz. Jelen esetben a közegen mondjuk a vallástant lehetne érteni 4. „az idő, mint hajlamosító tényező??? ez mi?” Szerintem ez szorul legkevésbé magyarázatra, de íme: tehát, ha úgy tekintjük az időt, mint folyamatok lezajlásának mérőeszközét, akkor ez bizony bármilyen tendencia (irány, irányzat, törekvés) erősödésében, abbéli előrehaladásában igenis tényezőként van jelen, mert lezajlásának kifutást enged. Talán rossz példával élve: a magzat hajlamos lesz emberré válni, ha elég időt hagynak rá, míg, ha elvetélik, akkor biztos, hogy nem . [igaz, olyan, mint idő, nem létezik, csak a folyamatok egymás utánisága, lezajlása, de a szépirodalom és a köznyelv is használja valamiért ezt a fogalmat, akár az éter fogalmát] Tehát nem értem, mi okod volt ezekhez? Miért nem inkább arra figyelsz, hogy mondataid kerek, egészek legyenek és Pl. megfeleljenek a helyesírás szabályainak? Még tovább megyek: ez egy sokrészes történet egyik fejezete. A fenti gondolatok a főhősének fejéből származó - akár képtelennek is elfogadható, a történet saját cselekményéhez kötődő - gondolatok. Nem tudom, miért kellene számot adnom erről?


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.33 Seconds