| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Nincs semmi nélküled... Ideje:: 12-10-2013 @ 03:42 pm |
|
|
|
|
Mérgezett nyilakként szúrnak szivembe
kétellyel átitatott szavaid.
Félsz,remegsz,mikor látsz engem,
és én ugyanúgy.
Szerelmed erősebb mintsem ,hogy bizz bennem.
S az enyém erősebb mintsem, hogy veszni hagyjalak.
Csak mondd ki mit tehetnék?!
Mit tehetnék hogy könnyeid felszáritsam.
Hogy szemeidbe újra lássam a fényt.
Hogy ne félj tőlem.
S hogy higyj nekem.
Minden könnyedért ezer imát mondanék
Minden rossz percért csókjaim kérhetnéd.
Nincs semmi nélküled.
Nincs életem.
Nincs éjjelem,sem nappalom.
Kiszáradt torokkal érted kiáltok.
Vágylak téged mint sötétség a fényt.
Mint gyermek egy anyai ölelést.
Fuldoklom.
Nélküled nem létezem.
És már nem is akarok . |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-10-2013 @ 03:42 pm
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 12-10-2013 @ 09:12 pm)
Comment: Micsoda kinyilatkoztatás! Grat. üdv. fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: SherabSenge (Ideje: 12-10-2013 @ 09:54 pm)
Comment: Szeretem sajátos verseidet, így ezt is! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-11-2013 @ 09:38 pm)
Comment: A bizalom elvesztése a legnagyobb baj ami két emberrel történhet. Ha ezt mindenki szem előtt tartaná, talán megfontoltabb lenne. Versed jól példázza azt, amit visszaszerezni szinte lehetetlen. Szeretettel olvastalak: Anna :)) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 12-12-2013 @ 06:05 pm)
Comment: Jó erejű vers, élnek a sorok, a belső zaklatottság is megfog. Az írásjelekkel kicsit határozottabban bánhatnál, el is hagyahtnád itt-ott, de ez nem vesz le a versed értékéből, csak nekem, mint olvasónak szólalna meg szélesebben.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Francesca3 (Ideje: 12-12-2013 @ 08:36 pm)
Comment: mert sosem fogtalak, szilárdan tartalak..nem emlékszem, ki írta ezt...aki szeret, nem akar birtokolni...a vers amúgy jó |
|
|
|
|
|
