Most kell vigyáznod!
Maróti László
Na, akkor most kell vigyáznod! Minden lépésedre figyelj oda. Bármi megtörténhet. Hirtelen véged van. Még azt sem gondolhatod át, volt-e értelme megszületned, iskolába, templomba, meccsekre járnod, vagy valamilyen hangszeren kipötyögtetni pár ismertebb dallamot. Nyuszit, cicát rajzoltál, vagy tájképet, aktot, portrét festettél…
Nem tudom, mások is így vannak-e vele, de most sokmindenre kell gondolnod. Manapság előfordulhat, hogy leütnek, kirabolnak, vagy autóbaleset áldozatává leszel. Ne viselj bundát, szörmegallért, mert festéket öntenek rád az állatvédők. Ha dohányzol, vigyázz, hol gyújtsz rá, vagy hol dobod el a csikket. Vigyázz, mennyit eszel, s főleg, hogy mennyit iszol.
Több időt kellett volna tanulással töltened. Sokszor megrémít majd, hogy nem meséltél el, nem írtál meg mindent, amiből mások is okulhatnának. Eszedbe jutnak, akiktől te kaptál utoljára levelet, aztán egyszercsak hallod, hogy megvolt a temetésük…
Sok terved maradt meg ötletnek, pedig talán lenne még időd a megvalósításukra.
Különösen elalvás előtt jönnek a legkínzóbb gondolatok.
Voltak, akikben csalódtál, voltak, akik benned csalódtak. Szörnyű, de ezen már nem segíthetsz. Legtöbben szétszéledtek a világban, és meglehet, hogy esténként, amikor éppen elaludnának, eszükbe jutsz.
Ülj le, de hagyd nyitva a szemed, különben elalszol. Barátaid közül alig néhány él még. Sok már tizenöt-húsz éve elment. Te maradhattál. Mire használtad ezt az időt? És ők vajon mire használták volna? Légy magadhoz őszinte. Hozzájuk is.
Egy hét múlva töltöd a hetvenötödiket…
Göteborg, 2014.
|