Der erste Ostertag

Fünf Hasen, die saßen
beisammen dicht,
Es macht ein jeder,
ein traurig Gesicht.

Sie jammern und weinen:
Die Sonn' will nicht scheinen!
Bei so vielem Regen
wie kann man da legen
den Kindern das Ei?
O weih, o weih!

Da sagte der König:
So schweigt doch ein wenig!
Laßt Weinen und Sorgen.
Wir legen sie morgen!

Heinrich Hoffmann

A húsvét első napja

Öt kis nyuszi ült ott,
's az égre nézett,
mindegyik arcán
csak egy bús kép lett.

Sírtak és jajgattak:
Napot még sem kaptak!
Az eső zuhogott
ő tojni nem tudott
így nem lett tojás.
De kár, de kár!

Most a király legyint:
Csend legyen egy kicsit!
Hadd a sírást-rívást.
Holnap tojunk tojást!

Fordította Mucsi Antal