A napsütés, a vidám tulipánok
rólad szólnak, te hozz nekem álmot!
Fejed helyén még meleg a vánkos,
fürdőszobámban érzem illatod,
lábam apró remegése meséli,
az átszerelmeskedett napot.
Erős karod ölelése velem maradt,
a csókod ég még vörös ajkamon,
kis folt szivárványt fest karomra,
fogad nyomát őrzi egy pici hajlatom.
Csukott szemem mögött
mily képek lebegnek, le nem írhatom!
Jöjj még, és tegyük meg újra,
hol így, hol úgy - vágyban megújulva,
vérben fürödve, húsomig karmolva,
nyelveddel zárt ajkamtól fuldokolva!
Szerelmes sóhajok hangjai között
férfiasságod szobámba költözött! |
