| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Soha nem múló veszteség Ideje:: 12-01-2004 @ 09:22 am |
|
|
|
|
Sokszor, mikor a fájdalomtól csak feküdni bírok
Félig eszméletlenül csak egy embert hívok.
Jöjjön végre értem és vigyen el magával,
Ne kelljen szembe néznem még egy éjszakával.
Úgy mondják, az idő gyógyítja a sebet,
De én úgy érzem, csak növeli a heget.
Hiányod nem múlik, inkább egyre jobban fáj,
Testem is lelkem is csak szenvedni tud már.
Próbálom játszani a rám osztott szerepet,
Hisz körülvesz engem aggódás, s szeretet,
Próbálok kedvetekért mosolyogva élni,
Próbálom a lehetetlent: remélni, remélni. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-01-2004 @ 09:22 am
| Hozzászóló: Norvi (Ideje: 12-01-2004 @ 12:12 pm)
Comment: Remélj hát... a remény egy óriási adomány, amivel élni kell.... és élni kell..... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szkallas (Ideje: 12-01-2004 @ 12:39 pm)
Comment: " Probalok kedvetekert mosolyogva elni,
Probalom a lehetelent: remelni,remelni"
Feledd, hogy az elet egy "mokuskerek"
Neked, kinek KELL, hogy legyen ereje - nem csak remelni - de elni teljes eletedet..MAGADERT IS!....KELL,hogy tegyed ezt. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kicsiili (Ideje: 12-01-2004 @ 06:26 pm)
Comment: Nanaaa!!!!!!!!! Rólam elfeledkeztél? Én itt vagyok neked! Ne szomorkodj, inkább csinálok neked sajtot, jó??????? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: silverfox (Ideje: 12-01-2004 @ 09:02 pm)
Comment: Jól hiszem, hogy édesapád emléke nyomaszt mindörökre? Megértem pótolhatatlan hiányát, de rád még itt e Földön nemes feladat vár...és sok jóbarát, ki hiányt nem pótolhatja, csak némiképp könnyíthet rajta...
...és lélekgazdag embernek sok a barátja...
...silverfox...
|
|
|
|
|
|
