| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Flamma Ideje:: 12-25-2014 @ 10:03 am |
|
|
|
|
FLAMMA
(Égitestek között)
Dermedt macskamézet billegtet az ág,
pörsen a koszorún, s a lángos szobád
magányát csilingelve tölti a fény.
(…Valahol kisded sír a jászol kövén.)
És nézed a falon, hogy libegve hív,
táncoló árnyaddal egy kis fa kering,
és nem tudod, és nem akarod látni,
jó most e csodára szemhéjad zárni.
Békémet őrzöd, álmomat, ha alszol.
Lobogva benned szenvedélyem hajszol.
A Világűr sötét rezgésein át
üstökét csóválva, melegíti szád.
Hitedben állok, s mindig, mindig várok.
Megtalálsz, és óh, én is rád találok.
Szeretve szeretsz, akkor is, ha félek.
(Oly hidegek a karácsonyi fények.)
A misére, ha majd éjjel érkezel,
s a megszentelt borral, amint vétkezel,
véremmel egyesül a véred. Látod,
lábunknak nyomát oda-vissza járod.
Minden antifóna reményt énekel.
Csendes imádságom érted térdepel.
S ha látatlan vakon süpped majd a föld,
csillag milliárddal mennyem tündököld.
2014.12.24.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-25-2014 @ 10:07 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 12-26-2014 @ 06:46 pm)
Comment: Rá kellett keressek a címre, de jó, hogy megnéztem, így a vers töltése teljessé lett bennem. Nagyon szép ívvel hoztad, több dimenzión át vezettél a kiteljesedésig, Tetszett a vers szervezettsége, kötött formája, a belső történések fonása, kiteljesítése. Ritkán olvaslak, pedig mindig örömmel teszem, igényes vers.
aLéb |
|
|
|
|
|
