| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép...5. Ideje:: 01-21-2015 @ 11:29 am |
|
|
|
|
Érd
Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Korábban Európa legnagyobb falvaként emlegették.
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai.
"Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia
A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben a neandervölgyi ősember vadásztelepét.
A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták.
A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozása során megállapították, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző.
Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn.
A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen az erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn.
Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdőssztyepnek legggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található.
A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival - sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői - a mezsgyék, ill. a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van.
Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.
1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át a Harangjátékot.
A harangjáték12 harangja 45 dallamot szólaltat meg. (Érd, Szent Mihály tér)
A XV. századi romokon újjáépülő "templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.
A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le."
A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. Az épületet és a hozzá kapcsolódó dzsámit A FEHÉRVÁRI Hamza bég által építtetett palánkvár területén emelték.
(Érdet sokáig Hamzsabégnek is hívták).
A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú.
Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják."
A szomszédos dzsámi sajnálatos módon nem élte túl az évszázadok viharait.
(Hazánkban egyébként három városban maradt meg minaret: Egerben, Pécsett és Érden).
A minaret mellett van Érd gyógyfürdője, amelynek 800 méterről feltörő, 42 Celzius fokos, nátrium-hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos termálvize ivókúra formájában gyomorbetegségek esetén nyújt enyhülést.
Benne megmártózva a reumatikus és köszvényes bántalmakkal bajlódók remélhetnek javulást.
Ma már csak faltöredék maradt a Kutyavárból, egy gótikus vadászkastélyból, ami a néphit szerint Mátyás király ölebeinek, vadászkutyáinak lakhelye volt.
II. Lajos emlékművét 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították.
Az emlékmű, melyet egy római korból származó oroszlán díszít, II. Lajos király (1516-1526) érdi tartózkodását örökíti meg.
Magyar Földrajzi Múzeum
A város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese.
Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."
A Múzeumban Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Pál és Benyovszky Móric munkásságának emlékei fedezhetők fel.
Az idei rendezvények:
január 21 sváb bál,
február 7 rác bál,
február 21 ÉRD SZÉPE, szépségkirálynő választás.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-21-2015 @ 11:29 am
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 01-21-2015 @ 04:06 pm)
Comment: Milyen érdekes, hogy az ember számtalanszor keresztülmegy rajta egy évben, mégsem tudtam róla ezeket. Köszönöm, hogy megírtad. :)))))))))))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 01-21-2015 @ 06:00 pm)
Comment: AngyaliAndi: De nagyon örülök, hogy olyat találtam írni, amit még nem vettél észre. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 01-22-2015 @ 07:16 pm)
Comment: Többször jártam Érden, és még többször rajta át, de nem gondoltam hogy ennyi mindent nem tudok erről a városról Nagyon örülök, hogy megosztottad ezt az írást velünk. jó volt olvasni.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 01-22-2015 @ 08:04 pm)
Comment: a_leb: Valószínű azért van, hogy nem mindennel találkoztál még, mert gyakran jársz arra. Győrben lakom 56 éve, de még mindig tudnak olyat mutatni, amit még nem láttam. Örülök, ha újat tudtam megemlíteni. Szeretettel köszönöm a véleményedet: István |
|
|
|
|
|
