[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 340
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 341

Jelen:
Tagi infók a_leb Küldhetsz neki privát üzenetet a_leb a_leb


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csodaszép...10
Ideje:: 02-12-2015 @ 12:46 pm


14. Piliscsaba

Piliscsaba a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben, kb. 200 méter magasan megtelepült falu.
Területén ered a Kenyérmezői-patak.
Az erdők uralkodó fafaja a tölgy.
Igen fontos utak haladnak át a vidéken. A Buda és Esztergom közötti, Bécs felé vezető országos jelentőségű út, a mai 10-es számú főút az Árpád-kortól kezdve adatolható, de egyes szerzők szerint már a rómaiak idején is használták.
A legújabb időkben ehhez az úthoz kapcsolódik az Esztergom-Budapest vasútvonal.

Piliscsaba nevének eredete
„Pilis, régi nyelvünkben a papi tonzúra neve … a magyar hegyek elnevezésében kopaszt jelent.”
Így a Piliscsaba határában lévő Kis és Nagy Kopasz hegyek is Pilisek, Kis és Nagy Pilis.
De Kopasz hegy a neve a Pilisszántó és Piliscsév közötti, 376,8 m hegynek is, mely a hegység névadó, legmagasabb, 756 m magas Pilistől délre található.
Így a Kopasz hegyek neve nem csak a csúcsok kopárságára, egykori erdőtüzek okozta kopaszságára utalnak, hanem ezek is Pilisek.
A Pilis hegységtől délre, Nagykovácsi-Telki-Pély-Budakeszi községek által határolt térségben is található Nagy Kopasz és ettől délre egy Kis Kopasz hegy is.
A község nevét a néphagyomány Csaba királyfira vezeti vissza.
A monda szerint Piliscsaba és Tinnye határán volt Attila fiainak, Csaba királyfinak és Aladárnak az összecsapása.
A helynév valószínűleg török eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással.
Piliscsaba területe évezredek óta lakott hely. A Kálvária-domb keleti oldalán késő bronzkori urnasíros kultúra temetkezési helyét találták meg 1955-ben.
A Rác-völgyben rézkori és La Tène-kori leletek kerültek elő. (Közép-európai vaskor)
Nevét La Tène svájci községről kapta, ahol első emlékeit feltárták, és ahol 2001-ben megnyílt a feltárás leleteit bemutató Laténium Múzeum.
A középkorban Piliscsabát Csabának vagy Nagycsabának hívták, megkülönböztetve az Esztergom vármegyei Kiscsabától.
A hun-magyar mondák „Csaba királyfi” mondái nem egy személy élettörténetét tartalmazzák.
Nagy valószínűséggel három, egymástól évszázadokra élő fejedelemfi (királyfi) életét gyúrták össze a keresztény történet írók, főleg Kézai Simon 1285 körül.
A névazonosság alapja talán az is lehetett, hogy egyes vélemények szerint a hun-magyar családokban, a legkisebb, későn született, már nem várt idős szülők fiát nevezték „csabának” a családban.
Hasonlóan a későbbi „öcsi” szinonimájaként.

A három személy a következő lehetett:
1. Irnik, Attila hun király valódi legkisebb fia az V. században.
2. Kuber, Kovrat hun-bolgár (onogur) kagán fia a VII. században.
3. Csaba, magyar vezér, valószínűleg a jenő törzs vezetője a X. században.
Csaba a 15 ezer hunnal Görögországba, Honorius császárhoz menekült.
Seregének egy része, mintegy háromezer vitéz, Chigle (Csigle) mezőre jutott.
Erdély hegyes-völgyes vidékére vonulva – a székelyek hagyománya szerint – letáboroztak, lovaikat, barmaikat megitatták a Küküllő vizében, aztán felverték a sátraikat a folyó közeli lankákon.
Itt várták vezérük visszatértét, Pannóniába jövetelét. Ezen túl magukat széköl-öknek, székelyeknek nevezték. A székelyek között évszázadokon keresztül fennmaradt a hit, hogy Csaba királyfit a Hadak útján, a Tejúton várják vissza seregével együtt. ”.

A XIX. század közepén Fényes Elek leírása szerint a faluban minden ház előtt volt egy kis kert, ami nagyon csinossá tette a települést.
József nádor után a falu birtokosa fia, József Károly főherceg lett.
1867 után ő szervezte újjá a magyar honvédséget. József Károly azzal vívott ki magának népszerűséget Magyarországon, hogy kimutatta: magyar főherceg és együtt érez a magyarokkal.
Az ő felesége volt Klotild szász-koburgi és gothai hercegnő, akiről Klotildliget a nevét kapta.
1949-ben Klotildliget nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához.
Neve hosszú időre Piliscsaba-alsó lett.
Klotildligetre, a korábbi nyaralótelepre gyanakodva tekintett az új rendszer és Budapestről „osztályidegeneket” telepített ki ide.
1895-ben nyílt meg az Esztergom-Budapest vasútvonal.

A Piliscsaba mellett épített alagút máig az ország egyik leghosszabb vasúti alagútja.
Az 1989-es rendszerváltozással beköszöntő korszak alapjaiban változtatta meg a község életét.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ideköltözése, a szerzetesrendek visszatelepülése és új intézmények létrehozása eldöntötte, hogy Piliscsaba oktatási-kulturális központ lesz
1991-ben alakult meg az 1019. számú Csaba királyfi cserkészcsapat.
A községben lehetőség nyílik gyógy-lovaglásra és a karate gyakorlására is.

Piliscsaba nevezetességei:
A piliscsabai római katolikus plébániatemplom A templom a Templom téren található, a 10-es főút mellett. A falu első újkori templomát 1728-ban építették a klarisszák a Szent Szűz nevének tiszteletére.
Az egyházzenei napok rendezvénysorozatának egyik helyszíne.
Lazarista rendház és kápolna
József Károly főherceg és Klotild főhercegnő ötödik gyermeke volt László főherceg, aki 1895-ben egy vadászbalesetben vesztette életét.
József főherceg fia emlékére piliscsabai vadászkastélyát a lazarista szerzetes atyáknak kívánta adományozni. A tartományfőnök arra hivatkozva, hogy kevés a magyar anyanyelvű lazarista, nem akarta elfogadni az adományt, s a társaság generálisa is visszautasította.
József főherceg ekkor XIII. Leó pápához fordult, akinek kívánságára végül is a missziós atyák elfogadták a kastélyt, amely mellé a főherceg kápolnát építtetett számukra.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara
A kar a piliscsabai északi tábor, Perczel Mór laktanya területén épült fel.
Makovecz Imre és munkatársainak tervei alapján.
Harmonikusan illeszkedik a tájba.
Az Egyetem területén több étterem és vendégszoba is várja a látogatókat.

Iosephinum
Az egykori Béri Balogh Ádám laktanya, az ún. Déli tábor, később ugyancsak szovjet laktanya területét 1999-ben vásárolta meg az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya a soproni, budapesti és váci rendházak kárpótlási összegeiből.
A Szent Józsefről Iosephinumnak elnevezett intézmény ma elsősorban egyetemi lánykollégium.

A Piliscsabai Természetjáró Egyesület új túraútvonal felfestését fejezte be a közelmúltban.
A kék háromszög jelzés a piliscsabai állomástól indul – itt halad keresztül az Országos Kék Túra is – és a Nagy Kopaszra érkezik, ahonnan szép kilátás nyílik a környező hegyekre, dombokra. Tiszta időben többek között az esztergomi Bazilika is látható.

Nekem személy szerint egy régi vasútföldrajz óra jut eszembe Piliscsabáról.
A tanár arról beszélt, hogy az állomásneveket ne rövidítsük saját elgondolásunk alapján, mert abból csak baj lesz.
Példának hozta fel, hogy helytelen Hegyeshalom állomást úgy rövidíteni, hogy Heha, Nagykanizsát úgy, hogy Naka, stb. mert probléma adódhat Piliscsaba rövidítésésvel.


Utoljára változtatva 03-29-2015 @ 01:34 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: sodrelap
(Ideje: 02-12-2015 @ 08:33 pm)

Comment: Miket kell megtudnom István, Piliscsaba lehetne akár Tarcsaba... :-) Szeretettel: Pali


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-13-2015 @ 07:41 am)

Comment: sodrelap: Érdekes dolgokat lehet megtudni, ha az ember körültekint ebbe a kis országba. Örülök, hogy olvastad. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 02-13-2015 @ 05:06 pm)

Comment: Örömmel olvastalak most is, széles kitekintőt hoztál. Tetszett a záró történet (az egyik sor elején itt kimaradt egy A...), örömmel olvastalak. aLéb


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-13-2015 @ 07:11 pm)

Comment: a_leb: Kedves Béla! Örülök, hogy tetszett a kissé hosszúra nyúlt ismertetés, de azt hiszem ezeknek benn kellett lenni. Az A úgy maradt le, hogy tördelésnél a kurzor az A mögé került és levágta. Köszönöm, hogy figyeltél még erre is. Barátsággal. István


Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 02-15-2015 @ 04:04 pm)

Comment: Ismét csak megköszönni lehet munkásságodat. Élvezetes olvasmány volt és megint sokat tanultam Tőled.köszönöm GYUpp


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-15-2015 @ 09:57 pm)

Comment: Almasy: Kedves Gyula! Nagyon kedves vagy. Örülök, hogy tetszett az ismertetőm erről a szép magyar helységről. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds