…és fest a vágy, ecsetén remény,
képzeletvászonra csorog rá a fény,
és kék terül, halványan ölel
izzó vérkorongot, felleghez közel.
S lent zöld simul, benne rózsaszín,
virágmezőn könnyű mokaszin
andalog, lépte fű fölött lebeg,…
…s én bámulom, szívem csak hebeg.
Bőre bársonyán lágy barna terül,
hajára az éj feketéje ül,
szemöldökív alatt két barna tó,
benne gyönyörűség ring, nyugtató,
és a vágy most rózsavérbe márt,
az ecset ajkat fest, mit a szív kívánt,
és a képre pazar szivárvány terül,
a világ megszűnik , csak ő van egyedül,
az indiánleány, igéző, gyönyörű,…
s nincs tovább, kevés minden betű…
…az ecset zuhan, sziklákon törik,
remény illan el ,messze költözik,
szurok feketét önt a kín magány,
eltűnik a kép, s az indián leány,
képzelet vásznára varjú tolla hull,
de a vágy újra fest, fest makacsul. |