[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 315
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 315


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csodaszép....18
Ideje:: 04-01-2015 @ 03:16 pm


23… Győr

Arrabona - ahogy az ókori rómaiak hívták Győrt - évezredek óta kereskedelmi és kulturális centruma a térségnek, ahol három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca hullámai érnek egybe.
De a Mosoni Dunára és a Marcal-ra is eljártunk horgászni és csónakázni.
A Káptalan-dombon épült kelta eredetű Arrabona nem véletlenül lett a vidék központja.
Győr vára - amely feltehetően már Géza fejedelem idején megvolt - sokáig ellenállt a törököknek is. Végül 1595-ben elesett (ami a bécsi udvarban nagy riadalmat keltett) viszont az 1598-as visszavétele felért egy legendás nándorfehérvári diadallal.
A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta.
Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad.
A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett.
Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte.
A legényt Bajusz Ferkónak hívták, ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és kukorékolással adott jelt a vár alá érkező katonáknak.
Trombitáját szólaltatta meg úgy, hogy azt kukorékolásnak vélhette bárki a hajnali derengésben. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.
Hogy kukorékolt-e a bátor suszterinas, nem tudhatjuk biztosan, a vaskakas viszont létezik, a győri Xántus János Múzeum őrzi.
A legenda is tovább él egyebek között a győri bábszínház jóvoltából, amely büszkén viseli a Vaskakas nevet. Sőt az időről időre rendezett kukorékoló versenyek ötlete is a vaskakas történetét idézi derűs-humoros felhangokkal
A könnyező Madonnáról pedig úgy szól a legenda, hogy a 17 században Linch, ír püspököt az angolok elüldözték, aki Győrben lelt menedékre.
Hagyatékában egy Madonnát ábrázoló festményt találtak, amit a székesegyháznak szánt. Egy nevezetes napon a Madonna többek szem láttára verejtékezni kezdett és vért könnyezett. Letörölgetése után még három órán át könnyezett.
Búcsújáró hely lett, ahova még az ír katolikus hívek is ellátogatnak.
A napokban hallottam, hogy átmenetileg Győrben "tartózkodik" a Máriapócsi Madonna is. Az érdeklődők együtt is megtekinthetik őket.
Szent László hermája 1406-ban készült és a híres ötvös-remek kalandos utat járt be, ami Naprágyi Demeter püspök életútjával magyarázható, ugyanis mindig magával vitte.
Váradról Gyulafehérvárra, majd Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, végül Győrbe került a híres fejszobor.
Győrben sétálva szinte megszámlálhatatlan barokk építészeti emlékkel találkozhatunk.
A Bécsi kapu tér hazánk egyik legszebb barokk tere.
Az igazi pompás barokk remekek a város főterén, a Széchenyi téren és a tér felé tartó zegzugos, mediterrán hangulatot sugalló utcákban állnak.
(A város vezetése az egész barokk belvárost a világörökség részévé kívánja nyilvánítani.)
Győrben kihagyhatatlan nevezetesség a Kovács Margit keramikusművész alkotásaiból rendezett állandó kiállítás, amely a város Kossuth-díjas szülöttének munkáit mutatja be.
Nevezetességek:
A ménfői csata:
1044-ben III. Henrik és Péter csapatait a német oldalon harcoló magyarok segítették a mocsaras területek történő átkelésben, és így a sereg gond nélkül át tudott kelni a gázlókon. Aba Győr alatt, Ménfőnél próbálta feltartóztatni a német sereget.
A német és magyar sereg létszáma megközelítőleg azonos lehetett, azonban a német oldalon harcoltak magyarok is és Aba serege nem volt egységes, mert az őt megválasztó főurak egy része már újra inkább Péter pártján állt.
A csata kimenetelét illetően ez utóbbi tényező döntőnek bizonyult, mert Aba seregének egy része megfutamodott, ezért Abának menekülnie kellett a csatatérről.
A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.
Bár a minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám Laval Nugent vezérőrnagy téves felderítési adatainak köszönhetően jelentősen alábecsülték a francia sereg létszámát.
A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.
Petőfi így ír erről (a nemességet gúnyolva):

A nép nevében:
„..De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?..”

Jelentem, hogy emlékszobor emeltetett a csata emlékére, a csata helyszínén, de persze nem a sok lábnak.


Utoljára változtatva 04-01-2015 @ 03:18 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 04-01-2015 @ 10:47 pm)

Comment: Köszönöm István!Megint sok mindent tanultam.Amit általában hazánkról megírsz, érdekes és élvezetes adatok, nem sivár megemlékezés.Győr városát nagyon szeretem, a három folyó és a sok kis híd különleges élmény.Sokszor voltam látogatóként Győr városában és mindig örömömet leltem benne. szeretettel ölellek GYUpp


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-02-2015 @ 12:08 pm)

Comment: Almasy: Örülök, hogy olvastad és köszönöm a véleményedet. Én is megszerettem ezt a város. Annyira, hogy már lassan hatvan éve itt élek, de még nem láttam minden zugát. Pedig a zugokban is található érdekesség. Talán még lesz rá időm. Szeretettel: István


Hozzászóló: blue
(Ideje: 04-02-2015 @ 08:06 pm)

Comment: István, tőled csak tanulni lehet az írásaid alapján. Köszönöm. :)


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-03-2015 @ 09:01 am)

Comment: blue: Kedves Gaby! Örülök, hogy olvastad és köszönöm a véleményedet. Szeretettel kívánok kellemes ünnepeket. István


Hozzászóló: lena1
(Ideje: 04-04-2015 @ 07:51 am)

Comment: Köszönöm a tanulmányt! Szeretettel. Magdi


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-04-2015 @ 02:56 pm)

Comment: lena1: Nagyon kedves vagy Magdika! Köszönöm a véleményedet. Szeretettel. István


Hozzászóló: szilfer
(Ideje: 04-05-2015 @ 08:18 pm)

Comment: Örömmel olvastam ezt a kis értekezést Győr városáról, és a hozzá fűződő legendáról. Üdv: Feri


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-06-2015 @ 07:49 am)

Comment: szilfer: Örülök, hogy olvastad és tetszett is. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: alberlaci
(Ideje: 04-06-2015 @ 03:46 pm)

Comment: Ismét tetszett, az írásod. Örömmel olvastalak: Laci


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 04-06-2015 @ 05:31 pm)

Comment: Jó volt olvasni, színes, kavalkádos, sok mindent megmutattál itt. aLéb


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-06-2015 @ 05:59 pm)

Comment: alberlaci: Örülök Laci, hogy ez is tetszett. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-06-2015 @ 06:01 pm)

Comment: a_leb: Örülök, hogy olvastad és meg vagy vele elégedve. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 04-07-2015 @ 09:58 am)

Comment: Nagyon élveztem írásod most is! :)))))))))))


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 04-07-2015 @ 12:48 pm)

Comment: AngyaliAndi. Köszönöm, hogy ezt is olvastad. Szeretettel: István


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds