Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Sissi Ideje:: 04-13-2015 @ 01:33 pm |
|
|
|
|
Jöttöd hozománya volt a szerencse,
szépséges valód irigye a Nap,
bajor honi ősök dicső szelleme
büszkén járt udvarod sövénye alatt.
Országok trónjai téged választottak,
igaz barátságok, titkos szerelem,
majd óvó kezeid imára kulcsoltak,
lelked egy darabja akkor elveszett.
Bár osztályrészed gazdagság, pompa,
csillogás, mit uralkodói ház adhat,
ádáz merénylő taszította porba,
s megnyugvást nem leltél halálodban,
gyászruhád milliók könnye horgolta,
maradtál így boldog-boldogtalan.
2015. január 09.
Az eredeti módosítva: 2015. május 20.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-21-2015 @ 02:18 pm
Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 04-13-2015 @ 04:48 pm) Comment: Szép vers egy csodaszép asszonyról - kár az eltérő szótagszámokért... |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-13-2015 @ 05:47 pm) Comment: Köszönöm észrevételed, igen, valóban. A szonett elég kötött forma... :) :P |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-14-2015 @ 05:34 am) Comment: Klasszikus szonettnél kétségkívül 10-11 szótag. A variációk száma azonban rengeteg, erre bukkantam tegnap.
Portugál szonett
Theokritosra gondoltam, s az Ének,
ős-édes évek dala fájt fel újra,
dús éveké, melyeknek mézes ujja
osztotta kincsét fiatalnak, vénnek, –
s így ringva habján antik ütemének,
könnyemen át egy látomás borúja,
múlt életem édesbús koszorúja,
a lassú léptü, szép, szomoru évek
dobtak rám árnyat. S éreztem, megáll
mögöttem egy misztikus Idegen,
s hajamnál fogva hátra ránt-cibál:
„Szólj, ki vagyok?” – s én halkan felelem
zord zengésű szavára: „A Halál.”
S ezüst hang cseng rá: „Nem. A Szerelem."
(Kardos László fordítása)
|
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-14-2015 @ 05:41 am) Comment: Elizabeth-Barrett Browning a szerző. Nem így másoltam ide a verst, de remélem ki lehet igazodni rajta! :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 04-14-2015 @ 01:18 pm) Comment: Hát igen - mindenki igyekszik tágítani a hurkon, talán azért, hogy könnyebb dolga legyen. Nem értem, miért nem lehet a hurkon belül maradni? A kötött forma egyértelműen: küzdelem önmagunkkal - hát küzdjünk meg a szonettért! |
|
|
|
|
Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 04-14-2015 @ 02:36 pm) Comment: Egy fontos dolgot kell még tisztázni! A Szonett, mint versforma, eléggé sokrétű fogalom. már a klasszikusok között is számtalan formája létezett, azonban az igazi klasszikus források Itáliából Petrarca, Angliából Shakespeare, Franciaországból Ronsard. Én, ha szonettre gondolok, minden esetben Petrarcát veszem példaképül. |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-14-2015 @ 03:35 pm) Comment: Kedves Miklós!
Ámen! :) Köszönöm. |
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-14-2015 @ 05:19 pm) Comment: Bea, abban igazad van, hogy a szonett definíciója ma már minden 14 soros verset megenged, te még quartinákra és tercinákra is bontottad, ugyanakkor Mikinek igazat kell adjak, egyetértve a véleményével: a szonett bizony kötött forma, és a klasszikusok megmutatják, hogyan kell műveljük. Ebben a 11-es szótagszám, a kötött ritmus (hendekaszillabus) vagy egy egyszerű jambikus ritmus bizony feltétel.Még a rímképlet is behozható a szabályok alá. A quartinák és tercinák tartalmi elkülönülése fogható, a téma is szépen illik a választott verseléshez, csak hát azok a fránya szabályok :-). Én biztatnálak, kísérletezz a szonettel, de áldd ezt a próbát, tartsd a kötöttségeit.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-15-2015 @ 06:00 am) Comment: Kedves Béla! Tisztellek, becsüllek benneteket… De miért kellene valamivel egyetértenem, amit másként látok? Ha agyonüttök, akkor sem fogom ugyanúgy gondolni -számos más emberrel együtt- ezt a témát. Értelek én benneteket, tisztelni kell a hagyományokat. De gondoljatok már bele, nem venné röhejesen ki magát például a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom nyelvezete napjainkban? Ahogy a világ, a technológia, úgy más, a szabályok is változnak/változhatnak. 100 év múlva minden más lesz. Nem hiszem, hogy ez a vers nagymértékben túlment volna bizonyos „kereteken”. Párom is írt néhány száz szonettet, korabeli szókinccsel, és nála például Shakespeare az alap. Írásait vagy magasztalják, vagy el sem olvassák… Őt középiskolában oktatták pár éve a szonettjeivel. Egy zenekar megzenésítést is ajánlott fel neki… Tehát, ízlések és pofonok. Faludy György vagy József Attila munkássága is elvetendő ezen a vonalon? |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-15-2015 @ 06:02 am) Comment: A versemről például semmit sem írtál Béla, arról tetszett-e, mit éreztél vagy nem éreztél olvasása közben, csupán elemzőileg kaptam ugyanazt, ami már le volt írva. Ez a vers egy másik portál szonett kategóriájában kiemeltek között szerepel és egy antológiába is bekerült megírása óta. Én élnék a költői szabadsággal, ha megengeditek. Hobbiból írok, nekem épp elég amit már eddig ezen a vonalon elértem, ha valami jó történik az ajándék. Magamnak és sokaknak megfelelek. (Mert sokszor az olvasót nem a szabályosság, hanem az érdekli, milyen érzés fogta el egy-egy irodalmi mű olvasása során, mit is sikerült a szerzőnek átadni.) Ezért is szeretek jobban szabad formában írni… Sokan ezt a műfajt semmibe nézik, de kérdem, milyen alapon? Olyan soha nem lesz a Földön, ami mindenkinek egyaránt tetszik. Nem akartam kisregényt komponálni, de két mondatban ezt nem lehetett letudni. Üdvözletem: Bea |
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-15-2015 @ 10:45 am) Comment: Kedves Bea, szó nincsen arról, hogy egyet kellene értened, továbbmegyek, úgy kellene írnod a verseidet, ahogy itt bárki, bármelyikünk megfogalmazná. Én a véleményemet írtam le a vers szerkezetéről, ha már szonett formába rendezted. Itt nem a nyelvezetről van szó, az természetes és teljesen egyértelmű, hogy úgy használod, ahogy gondolod, persze nem vetem el azt sem, ha valaki a klasszikus fordulatokkal ír, erre van példa itt az oldalon is, van, akinek bejön, van, akinek nem, én például szívesen olvasom a régies nyelvezetet is, színes, érdekes.
Még egy szót ide: az Ómagyar Mária-siralom későbbi értelmezései is megtartották az alapvető, kétütemű formát akár Vizkelety/Mészöly, akár Molnár Ferenc értelmezésében. A Halotti beszéd és Könyörgés pedig inkább nyelvi emlék, ott bár nincsen kötött versforma, de a mai halotti liturgiák szerkezete nem nagyon tér el ennek az ősi szövegemléknek a felépítésétől.
Örök vita a klasszikus formák "átlépése", és ne feledjük el egy pillanatra sem, csak a formáról beszélgetünk, a szótagszámról, a hendekaszillabusokról, a jambusokról, a rímszerkezetről. Nagyon sok szonettet olvasok. Szeretem, érdekel, hogy ebben az erősen kötött formában hogyan lehet korszerű, élő gondolatokat átadni, érzéseket, érzelmeket megjeleníteni a ma embere, olvasója számára (ahogy ezt József Attila, Faludy is tették erősen kötött formát tartva), és ugyanakkor tapasztalom, hogy lehet; ezért volt a kritikám – de ez teljesen szubjektív, csak az én gondolataimat fogalmaztam meg a választott szerkezet felhasználásáról a versed alatt.
Igazat adok neked, elfogadott a formai elemek átlépése, elhagyása, újraértelmezése. Nekem más a véleményem, de a telet sem szeretem, és mégis van. Szóval természetesen úgy írj, ahogy te a legjobban érzed átadni, amit gondolsz, én örülök, ha beszélgetünk egy-egy vers alatt, szerintem mindannyian épülünk belőle.
|
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-15-2015 @ 11:57 am) Comment: Szóban azért más lenne mindez! Többek között arra gondoltam, hogy nem is latinul, nem is ómagyarul alkotunk... Minden változik folyamatosan. Nem vagyok nyelvész, sem irodalomtudós, csak egy hétköznapi ember, egyfajta világképpel. Vannak kérdéseim-nem csupán irodalmiak. Értelmes emberekkel mindig jó az eszmecsere. :) Üdv. |
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-15-2015 @ 12:03 pm) Comment: Bea, két dolog miatt is elnézésedet kell kérnem, egyrészt a hosszú válaszért másrészt azért, amit a második megszólításomban felvetsz; valóban nem szóltam a vers által keltett érzéseimről, a tartalmi elemekről. Teljesen igazad van, ez hiba volt.
Bennem a versed nagyon jól idézte azt a kort, azt a jellemet, amit Sissi megjelenített, és ami az alakját körbelengte. A vers első szakaszában szépségét, előkelőségét, származását szépen hozod, a "valódid" szó itt picit megakasztott, bennem a "valód" szebben megállt volna, úgy éreztem a "valóságos lényed" az, amit itt kifejeztél, ezért. A záró sorban az "ösvénye alatt" bennem kicsit képzavar, egy "sövénye alatt" nekem szebben jönne, még ha a klasszicista kertekben ez nem is volt annyira jellemző. A második versszak hangulata bennem nagyon szépen idézi meg önfeláldozó, szerény, ugyanakkor kísértésekkel, talán önmaga elől való meneküléssel terhes életét. A tercinákban szépen vezetted le bennem azt a veszteséget, amelyet a Magyar Királyné, és egyben egy egész országnak kedves jellem brutális elvesztése okozott. A szépen alkalmazott, eszközök végig hozták bennem a vers melankolikus hangulatát még a veszteség megfogalmazásában is, a záró "boldog-boldogtalan" jellemzés pedig rendkívül jól hatott. A megfogalmazott fenntartásaim mellett természetesen örömmel olvastalak, igényes megfogalmazással, szépen megírt versnek látom.
|
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-15-2015 @ 12:19 pm) Comment: Bea, beszélgessünk, bár hozzá kell tennem, én sem vagyok sem nyelvész, sem irodalomtudós, valami morzsákat összecsipegettem ebből a két csodából, de igazán ez messze nem jogosít fel arra, hogy kinyilatkoztassak, amit leírok, az a személyes véleményem, az, amit sejteni vélek ebből a két óriási területből :-). 25-én lesz FULLEXTRA találkozó, én ott leszek, gyere el, ha gondolod.
Nem reagáltam a szabadverses felvetésedre; van jó, sőt nagyon jó, hogyne volna, kedvelem a gondolatritmusok belső erejét, kifejezőkészségét, bár én a kötött verselés híve vagyok, ez, gondolom, lejött :-), szóval nem vitatom a létjogosultságát, ha valaki jól műveli, elismerésem érte.
Na, mos már én írtam kisregényt, bocs érte!
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 04-16-2015 @ 11:01 am) Comment: Szép verset írtál. |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-17-2015 @ 08:19 am) Comment: Kedves Béla!
Köszönöm a meghívást, talán egyszer eleget is teszek neki. :) Olvastam a meglátásaidat, nem vitatom.
Azoknak az embereknek adok a véleményére, akik nem magas lóról okoskodnak, normális hangnemben érvelnek, elfogadják a másik álláspontját is.
Szerintem, sajnos van néhány olyan „alakzat", akit az irodalom környékére sem lehetne engedni. A diszkrimináció, a méltatlanul kapott negatív-pozitív kritika, az irigység formái mindenhol jelen vannak. Szánalmas, hogy sokszor magukat „költőnek” önkényesen kinevező lények mennyire nem tudják elviselni mások (arra érdemesebbek) sikereit. Téma az van bőven, de ez már nem ide tartozik. Üdvözöllek :)
|
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-17-2015 @ 08:20 am) Comment: Kedves Blue!
Köszönöm megtisztelő véleményed. :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 04-17-2015 @ 08:40 am) Comment: Olvastam a versed, és olvastam az eszmecserét alatta. Nem tisztem, hogy a vers formájáról bármit is mondjak, nem tartom magam érdemesnek erre, nem is értek hozzá. Nekem Sissi személye kicsit más megítélés alá esik, mint a nagy többségnek. Nem tudom jó embernek tartani azt, aki ennyire nem volt jó anya. Hazánkért tett erőfeszítéseit is inkább a Monarhia egyben tartása, lecsendesítése szempontjából értelmezem, de ez szintén az én szubjektív véleményem. Egyébiránt nagyon tetszett a versed, tetszett az is ahogy megírtad. |
|
|
|
|
Hozzászóló: heaven (Ideje: 04-18-2015 @ 06:36 pm) Comment: Kedves Andi!
Örülök, hogy leírtad a gondolataidat.
Én sem szoktam mélyen belemenni a verstani elemzésekbe, nekem a vers által keltett érzés, a szókincs fontosabb.
Sissivel kapcsolatban biztos arra gondolsz, hogy pár évre "elmenekült" az udvarból és akkor magára hagyta a gyermekeit... Szerintem mindennek megvan az oka. Én át tudom a nyomást érzeni, azt, ami ránehezedett több oldalról is. Tulajdonképpen a mások -és önmaga börtönében élt. Viszont, nem voltam a kortársa, sem barátja...
Köszönöm neked.
Szeretettel: Bea :)
|
|
|
|
|
|