| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép...21 Ideje:: 04-25-2015 @ 06:20 pm |
|
|
|
|
26….Kőszeg
Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, mely a határon túl a Borostyánkői-hegységben folytatódik.
A település a Gyöngyös-patak völgyében helyezkedik el.
A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még ma is láthatóak az Óház kilátónál.
Kőszeg neve a kő, illetve a szeg, szeglet szavak kapcsolódásából keletkezett. Német neve a Güns, a Gyöngyösre utal, ami a Rába bal oldali mellékfolyója.
A vend neve Küseg a magyar formát veszi át.
1248-ban említik először ezen a néven egy oklevélben.
Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette
A 160–180 cm széles városfal kiépítése a 14. századtól indult és a 15. században is folytatódott.
Az erdők a Kőszegi-hegységben védelem alatt állnak, az egyes fajokat mégis a környezetváltozása okozta pusztulás fenyegeti.
A gesztenye Európa melegebb részein sokáig fontos táplálékforrásként szolgált, Franciaország egyes részein, Korzikán, Portugáliában vagy Észak-Olaszországban a 18–19. században sokszor a gabona helyett használták, ezért is hívták „kenyérfának” a szelídgesztenyefákat akkoriban.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.
Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg.
1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el.
Kőszeg ostroma
A személyesen I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg 1532-es hadjáratának hadi eseménye volt a nyár végén.
A vas vármegyei viszonylag kis vár több mint három hétig ellenállt a török támadásoknak a horvát Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat alig félszáz katona védte, mellettük képzetlen parasztok is harcoltak a túlerő ellen. A várvédőket segítette az időjárás is.
Az utolsó roham (amely egyesek szerint a végső roham is lett volna) elmaradt. Hogy miért?
Nos, erre elég nehéz választ találni. Először is az volt a furcsa, hogy a török betartotta a szavát, amely a védők szempontjából mindenféleképpen előnyös volt.
Az ajánlat abból állt, hogy a vár ugyan a védőknél maradhat, ha törökök kitűzhetik rá a lófarkas zászlót.
Jurisicsnek 200 emberrel s a rommá lőtt várral a háta mögött nem sok esélye lett volna, ezért elfogadta az ajánlatot, s így 1532. augusztus 29-én 11 órakor (ezért Kőszegen a mai napig 11-kor meghúzzák a harangot) a törökök elvonultak a vár alól.
A történészek hosszú ideig úgy gondolták, hogy egyszerűen a rossz időjárás és az ősz közeledte miatt hagyták félbe az ostromot.
Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett.
A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki.
2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínál a természet szerelmeseinek.
A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadását követően.
A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, majd erről 1279-ben is említést tesznek, illetve az 1740-től vezetett „Szőlő Jövésnek Könyve” ad tanúbizonyságot.
.
A Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet.
Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írott-kő felé.
A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom, amely barokk stílusban épült 1734-ben, majd a Remetelak egy évvel később. A stációk 1763-ban épültek, 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint átalakították őket.
A templombelső 1947-ben kiégett.
A templom mögötti erdőben magasodik Ausztria felé nézve a trianoni kereszt.
Az egyik hegycsúcson van az Árpád-kori vár romjaira épült Óház-kilátó, ami a Fő térről is látható. Először 1896-ban emeltek itt kilátót, ez 1917-ben egy szélviharban összeomlott, majd 1996-ban épült az új, ma is látogatható épület.
Messze a várostól, az erdőben áll a Stájerházak épületegyüttese.
Kőszeg számos forrással is büszkélkedhet, legismertebb a Hétforrás és a szénsavas kút a Temető utca – Hermina utca sarkán.
Néhány híres kőszegi:
Hadik András huszártábornok (1710–1790), a magyar huszárok élén Berlin megsarcolója,.
Jurisics Miklós várkapitány (1490–1544), az 1532-es kőszegi ostrom során maréknyi csapatával megvédte a várost. Tettéért báró címet kapott, majd később öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett.
Lóránt Gyula válogatott labdarúgó , az Aranycsapat tagja, olimpiai bajnok 1952-ben.
Ottlik Géza író (1912–1990), az Iskola a határon című mű írója (1959)
Széchy Mária (Murányi Vénusz), 1676. október 15-től 1679. július 18-án bekövetkezett haláláig a városban élt. A Szent Jakab-templomban, a jezsuiták egykori templomában helyezték örök nyugalomra
Nem lenne szép tőlem, ha nem említeném meg a MÁV Nevelőintézetet, melynek, mint félárva vasutas gyermek, egy évig lakója voltam.
Az árvaházat 1912-ben kezdték el építeni, és épp száz évvel ezelőtt, augusztus 10-én avatták fel, azzal a céllal, hogy a vasutas árváknak fedél kerüljön a fejük fölé. Az ingatlan első tulajdonosa a Magyar Szent Korona Országainak Vasutas Szövetsége, majd a Magyar Királyi Államvasutak, jelenleg pedig a MÁV ZRt.
A bezárás előtt az intézményt a Vasút a Gyermekekért Alapítvány működtette, de a bentlakásos iskolát mindenki csak MÁV gyermekotthonként emlegette. Az utolsó időszakban 160 körüli volt a gyermeklétszám.
A vasúttársaság az amúgy jó hírű, szakmailag elismert otthon bezárását a támogatási rendszer megváltoztatásával indokolta
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-25-2015 @ 06:20 pm
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 04-25-2015 @ 08:11 pm)
Comment: Köszönöm a hasznos tanulmányt kedves István!
Szeretettel.Magdi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 04-25-2015 @ 10:01 pm)
Comment: Ismét egy remek ismeretterjesztés! Köszönet! fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-26-2015 @ 07:26 am)
Comment: lena1: Én pedig köszönöm Magdika, hogy olvastad, annak meg nagyon örülök, hogy tetszik. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-26-2015 @ 07:28 am)
Comment: fényesi: Örülök a véleményednek kedves János és köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 04-26-2015 @ 08:32 am)
Comment: Remek történelmi és helyismereti leírásodat köszönöm, kedves István!..szeretettel...Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-26-2015 @ 12:47 pm)
Comment: Lyza1: Én pedig azt köszönöm, hogy olvastad és véleményezted. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-26-2015 @ 05:37 pm)
Comment: Komoly, tartalmas leírás ismét, István, érdekes volt.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-26-2015 @ 09:34 pm)
Comment: a_leb: Örülök, hogy olvastad és szeretettel köszönöm a véleményedet. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 04-27-2015 @ 05:47 pm)
Comment: Megint csak köszönet jár Neked.Sokat tanultam, mint mindig Téged olvasva. ölellek GYUpp |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-27-2015 @ 08:13 pm)
Comment: Almasy: Örülök, hogy olvastad és szeretettel köszönöm a kedves véleményedet. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: alberlaci (Ideje: 04-27-2015 @ 09:54 pm)
Comment: Nagyon szép az amit az olvasók elé társz. Kedvet kap az aki még nem látta ezt a csodás várost, hogy ellátogasson oda. Én is még csak képen láttam. Örömmel olvastalak: Laci |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 04-27-2015 @ 09:59 pm)
Comment: alberlaci: Csakugyan úgy van ahogy mondod. Sok érdekesség van ebben a városban is és szerintem valamennyi városban, sőt falvakban is rengeteg szépség található. Örülök, ha fel tudok belőlük egy-két képet villantani. Köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 05-04-2015 @ 09:43 am)
Comment: Örülök, hogy ezt is olvashattam! :)))))))))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 05-04-2015 @ 01:17 pm)
Comment: AngyaliAndi: Nagyon jól esik, hogy örömet szerezhettem neked. Szeretettel köszönöm: István |
|
|
|
|
|
