Walter István: Csodaszép...25   Fertőd

31…Fertőd a „magyar Verszália”

A XVIII. Századi kastélyépítészetünk leggazdagabb, legjelentősebb alkotása.

A fertődi (Eszterháza) Esterházy-kastély társtalan mű Magyarországon.

Míg a hazai barokk kastélyok nem haladták meg a földbirtokosi-főúri reprezentáció léptékeit, addig a fertődi kastély fejedelmi, szinte uralkodói nagyvonalúság szülötte.

Csak uralkodóhoz mérhető az a költségeket nem kímélő természetátalakító munka, amelyet az épület- és kert-együttes létrehozatalához elvégeztek, mely során a közlekedést s építőanyag-szállítást akadályozó hatalmas lápot egy nyolc kilométer hosszú gát, valamint három csatorna segítségével rövid idő alatt lecsapolták.

Fertőd város Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. Magyarország északnyugati részén, a Fertő–Hanság kistájon található.
1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt.
Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GYSEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető.
A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre van állomása.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”.
A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította.

A fertődi Eszterházy-kastély hamisítatlan barokk pompával fogadja a látogatót.
A nem titkoltan Versailles mintájára épített 126 szobás kastély valóban lenyűgöző.
A kastély szobáit végigjárva minden bizonnyal egyik ámulatból a másikba estek a korabeli vendégek, mint ahogyan a ma emberét is lenyűgözi az a csodásan gazdag gyűjtemény, amelyet a nemesi család itt felhalmozott.
A mennyezeti freskók, a falakon függő, hatalmas méretű tükrök, a faliszőnyegek, a csillárok, a selyemmel és gobelinnel kárpitozott székek, az értékes intarziás bútorok, a míves dísztárgyak hűen tükrözik a hajdani fényűzést.
S korábban „mindössze” húsz szobás kis vadászkastélyt Eszterházy (Fényes) Miklós alakíttatta át (1766-69) és tette meg a család központjává.
A községet régen Eszterházának is nevezték, utalva az itt élő főnemesi családra.
A kastély a gödöllői Grassalkovich-kastély után Magyarország második legnagyobb kastélya, s egyik legjelentősebb épületegyüttese.

A barokk-rokokó park természetvédelmi terület.
Eredeti méretéhez képest sajnos, csaknem a felére zsugorodott.
A kovácsoltvas kapun belépve a kert vezet az íves díszlépcső elé, amely a zeneterembe visz.
Nyaranta komolyzenei koncertsorozat teszi még izgalmasabbá a fertődi kirándulást.
Fenséges élmény végighallgatni a vonósnégyest ott, ahol egykoron maga Haydn is vezényelte, illetve előadta saját komponálású darabjait.
Mária Terézia is gyakran mondta:
„Ha jó zenét akarok hallgatni, akkor Eszterházára kell mennem!”

Híres a kastély képtára, amelyben háromszázötven kép található.