Walter István: Csodaszép...26 Hidegség, Balf, Hegykő

32…Hidegség

Hidegség község Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra, keleti irányban található.
Természet-földrajzi szempontból a nyugat-magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. .
A település ezt a nevét a valamikori "Dézsma pincében" fakadó hidegvizű forrástól kapta. A latinos Hydegsyd a történelem folyamán először Hidegséd, majd később a mai Hidegség-re változott.
Az említett jó vizű forrás évszázadokon át ivóvízzel látta el a község lakosságát.
A forrás sorsát végképp megpecsételte a faluközpont átépítése az 1980-as évek elején.
Ennek eredményeképp a szabadtéri forrást eltüntették, így az a pincébe szorult, ahonnan a víz térszint alatti vezetéken a faluközpont terén kiépített úgynevezett diszkúton át vezetve a Fertő-tóba ömlött.
A forrás önkéntesen épült meg (szponzorok anyagi segítségével), jó példája volt a jó cél érdekében való emberi összefogásnak.
A forrás 2000. július 29-re teljes szépségében elkészült, a vize iható.
A turisták egyik kedvenc pihenőhelye.
A forrás esztétikai, illetve eszmei értékét növelik a hozzá szervesen kapcsolódó (Hidegség lakosainak névsorát megörökítő) faragott fatáblák.

A község temploma, amely egy kis dombon található a temető mellett, a 12. században épült.
Az eredeti rész kívül szögletes, belül kör alakú.
Az 1972-es helyreállítás során ezt a részt jól elkülönítették a későbbi hozzáépítésektől.
Falfestményei a felbecsülhetetlen értékű kora középkori freskók közé tartoznak.
(Kb. 800 éves freskótöredékek).

33…Balf

A soproni borvidék egyik jellegzetes és ismert szőlő és bortermelő helyszíne. Az egyéni termelők szinte minden családi házban fogyasztják és árusítják saját termésű vörös boraikat.
Kellemes természeti környezetben fekszik, és sok műemlék épület található ezen a falusias városrészben. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
Nevének eredete:
Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés.
A fürdőhely 1876-ban, a vasút kiépülésével indult igazából fejlődésnek.
A település kénes gyógyforrásait már a rómaiak felfedezték.
A 16. században e helyen szedtek először pénzt a gyógyvíz használatáért Magyarországon.
A Szent Farkas-templom melletti temetőben nyugszik Szerb Antal író, aki 1945-ben itt hunyt el.

34…Hegykő

Hegykő a világörökség, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként Európa szerte híres gyógyhatású termálvizének, termálfürdőjének és gyönyörű környezetének köszönhetően kedvelt turistacélpont. Településünk az osztrák határ közelsége miatt a külföldi vendégek körében is népszerű.

A honfoglalás után a Kér törzs szállásterületéhez, később a soproni várhoz tartozott.
Termálfürdőjének 58 Celsius-fokos alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvize a rehabilitációban nyújthat komoly segítséget a rászorulóknak.
Ivókúra formájában a gyomorpanaszokat is enyhíti (Fertőszéplakhoz hasonlóan).
A faluban egy felújított parasztház látogatható.
Hegykőn született Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Szülei, Eperjes Károly és Kertész Imelda eredetileg papnak szánták. A színészpálya előtt volt műszerész és labdarúgó is.
A közelmúltban járt szülőfalujában, amikor a televízión keresztül mutatta be gyermekkorának színhelyét