| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép 37...Csorna, Dőr Ideje:: 09-05-2015 @ 08:33 pm |
|
|
|
|
42…Csorna
A Rábaköz fővárosa.
Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben;
a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik,
amelyet itt keresztez a rédics–mosonmagyaróvári 86-os főút.
Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Kerékpárút köti össze Faráddal.
Külterülete ÉNy-i irányban mélyen (az országhatárig) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.
Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település.
A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannónia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az eseményről:
„Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”
Az egykori vásártér mellett áll a város középkori eredetű barokk temploma és a premontreiek (Szent Ágoston tanai szerint élő kanonokok katolikus szerzetesrendje) rendháza.
Ebben az épületben található a város Múzeuma, ahol behatóan tanulmányozható a város története, a Hanyság változatos élővilága, és a környék néprajza.
A tanácsterem felújításakor a munkások az álmennyezet mögött egy rendkívüli szépségű festett mennyezetet találtak, amit úgy alakítottak ki, mintha a födém kazettás borítású lenne, ám ez csak optikai csalódás, mely az egykori mester kézügyességét dicséri.
Említést érdemel a termálvízre épülő strand.
Csornáról, nagyon sokan csak a nóta kapcsán hallottak.
A Korona kerthelyisége megyeszerte híres volt.
Lebontásáig állandóan volt itt cigányzene, híres prímásokkal.
Ma már kevés helyen van cigányzene, mivel a vendéglők a zenekarokat nem tudják eltartani. Központi támogatás kellene.
Meggyőződésem, ha lehetőséget kapnának a muzsikálásra, előbb-utóbb a vendégek is visszatérnének a cigányzenéhez.
"A csornai Koronára süt a nap......."
A Koronát a város jelentős részét birtokló Esterházy hercegék építették a XIX.században. Itt rendezték a sorozásokat is, ezért szerepelhet katonadalban is. Már az 1920-as években elhanyagolt állapotban volt, de nimbusza miatt még a hely szűkössége ellenére is sok rendezvényt tartottak benne.
A kapcsolódó népdal azért lehet érdekes, mert az azóta már befutott Krasznai Tamás ezt énekelve jutott be az 1970-es Röpülj páva vetélkedő döntőjébe.
Az Áfész a hetvenes évek közepén bontatta le. (De csak miután én is jártam benne!)
Nos, ez a Korona sajnos ma már nem létezik. Helyén üzletek vannak.
43…Dör
A fazekasok hajléka.
A Rábaközben ma is elevenen él a népművészet.
Ennek ékes bizonyítéka Dör, ahol nem csak a Néprajzi Gyűjtemény ad képet a tájegységre jellemző remekművű fazekasságról, hanem a Völcsey Fazekasműhely is.
A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti, de a vasúti megálló már megszűnt, a személyvonatok sem állnak meg.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.
II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni
Látnivalók:
Kisboldogasszony-plébániatemplom
A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.
Páduai Szent Antal-kápolna
A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.
Keresztek és szobrok
Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben.
Tájház
A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták:
„Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-06-2015 @ 10:02 pm
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 09-05-2015 @ 08:39 pm)
Comment: De szép az az idézet! Tisztelettel üdvözöllek, és köszönet az "utazásért"! fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 09-05-2015 @ 09:14 pm)
Comment: Én is köszönöm ezt az ismeretterjesztő utazást! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-06-2015 @ 10:31 am)
Comment: fényesi:Nekem is megtetszett az idézet. Úgy látszik nem vagyok egyedül. Ezek a kis rejtett kincsek nagyon sok helyen megtalálhatók. Köszönöm, hogy itt jártál. Szeretettel István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-06-2015 @ 10:33 am)
Comment: lena1: Nagyon örülök, hogy olvastad ezt is és jó véleménnyel vagy róla.
Én köszönöm, hogy itt jártál. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-06-2015 @ 06:33 pm)
Comment: István, érdekesen, szépen írtad meg Csornát, bár a Koronáról szóló rész picit rendezetlen (a Központi támogatás kellene. mondat előtt kéne egy pont, és a hetvenes években történő lebontást kétszer írtad le), mégis élvezetes, színes, ahogy bemutattad.
A Dörről szóló rész szárazabb, rövidebb is, itt a záró idézet nagyon szép, viszont a címben hosszú ő szerepel... ez a helytelen, ugye? A hely neve, gondolom, Dör, a cikkben többször is így szerepel. Örömmel olvastalak most is, ki nem hagynám az írásaidat.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-06-2015 @ 10:05 pm)
Comment: a_leb: Örülök, hogy olvastad és észrevetted a hiányosságokat. A pontot odatettem, csak egyszer lett lebontva ! a Korona és Dör csakugyan rövid, ahogy a többi helyen írtam.
Köszönöm figyelmedet. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 09-08-2015 @ 11:39 am)
Comment: Olvasom szép, hangulatos leírásaidat... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-08-2015 @ 01:28 pm)
Comment: Kedves Miklós! Jól esik a véleményed. Örülök, hogy olvasod és szeretettel köszönöm. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 09-08-2015 @ 06:07 pm)
Comment: Olyan az egész, mint egy őszi séta, idegenvezetővel. Hogy ne csak lássunk, halljunk is. :) Valóban találó és igen szép idézeteket hoztál (javaslom a forrás megjelölését, hogy kitől idéztél), melyek mintegy keretet adva zárták a sétát. :) Örömmel olvastalak. pipacs |
|
|
|
|
| Hozzászóló: winner (Ideje: 09-08-2015 @ 09:13 pm)
Comment: Itt jártam és olvastalak. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-08-2015 @ 10:36 pm)
Comment: pirospipacs: Örülök, hogy olvastad kedves pirospipacs és nagyon jól esik a véleményed. Az idézet szerzőjét nem ismerem, de Kantó Károlyné gyűjtésében találtam. Nekem is tetszik. Szeretettel István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-08-2015 @ 10:38 pm)
Comment: winner: Kedves László. Örülök, hogy itt jártál. Ha tetszett, szívesen várlak máskor is. Szeretettel: István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 09-10-2015 @ 04:36 pm)
Comment: Megint csak köszönet jár Neked kid hazánk ismertetése miatt. Érdekesen, szórakoztatók beszámolóid.Minden alkalommal tanulok, de élvezem is írásaidat-ölellek és irigylem tudásodat.GYUpp |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-11-2015 @ 07:31 am)
Comment: Almasy: Mindig örömmel olvasom nem csak az írásaidat, hanem a véleményedet is. Nagyon köszönöm, hogy ilyen jó véleménnyel vagy rólam. Szeretettel: István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 09-16-2015 @ 11:29 am)
Comment: Feltétlen ellátogatok a "tájaidra", olyan nagy kedvet tudsz nekik csinálni! :))))))))))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 09-17-2015 @ 01:03 pm)
Comment: AngyaliAndi: Örülök, hogy ilyen hatással vannak Rád ezek a leírások.
Érdemes megtekinteni őket. Csakugyan akad látnivaló mindenütt. Köszönöm, hogy itt jártál. István |
|
|
|
|
|
